A nemzetközi pénzügyi intézmények szerint Magyarország visszatér a gazdasági növekedés pályájára
A nemzetközi pénzügyi intézmények előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, ami 2 százalék felett alakulhat – nyilatkozta Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára Washingtonban szerdán a Világbank és Nemzetközi Valutaalap tavaszi közgyűlésén.
A magyar delegáció vezetője az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy 2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, ami kiemelkedő abban az európai gazdasági környezetben, ahol összességében erre az évre csupán 1 százalékos növekedésre számítanak.
A nemzetközi pénzügyi szervezet tavaszi tanácskozásának fő témáját összefoglalva Tóth Tibor elmondta, hogy a válságokról és arra adott válaszokról szól az idei tavaszi közgyűlés.
Rámutatott, hogy már az elmúlt években is a válságkezelés volt a fő téma, és hangsúlyozta, hogy változatlanul a világban általánosan érvényes kihívások közé tartoznak a háborúk okozta gazdasági sokkok, az infláció, a fiskális nehézségek, az egyes országok adósságállományai, valamint a klímaváltozásból fakadó gazdasági feladatok.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy az összes probléma közül az egyik legnagyobb kihívást az infláció jelenti, és ebből a szempontból az elmúlt egy év magyar teljesítményét pozitívan értékelték a közgyűlés résztvevői.
Kifejtette: amikor a magyar küldöttség egy évvel ezelőtt előterjesztette azt a magyar kormányzati szándékot, hogy az év végére egy számjegyűvé lassuljon az infláció, azt szkeptikusan fogadták a befektetők. Azt a tényt, hogy már tavaly októberre egy számjegyű lett az ütem, az idei év elejére pedig 3,7 és 3,8 százalékra mérséklődött, a jelenlegi közgyűlésen elismerés fogadta – mondta. Ez a mérték szinte megegyezik az Egyesült Államokban márciusra közölt inflációs adatával – jegyezte meg.
Tóth Tibor rámutatott arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi közgyűlésén nemcsak a két szervezet illetékesei, de a tagországok kormányainak, nemzeti jegybankjainak képviselői, valamint piaci szereplők is részt vesznek, ezért az esemény – a tapasztalatok megosztásán túl – esélyt ad szélesebb témájú megbeszélésekre, akár üzleti tárgyalásokra is.
Kapcsolódó cikkeink
Ez vezethet a gazdaság bővüléséhez 2025-ben
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Magyarország gazdasági teljesítménye…
Tovább olvasom >Árstopok és gazdasági intézkedések Közép-Európában: egyre több ország védekezik az infláció ellen
Miközben Magyarországon ismét napirendre került az árstopok bevezetése, Lengyelországban az…
Tovább olvasom >GKI elemzés: Lemaradó export, leszakadó munkatermelékenység
A visegrádi országok alapvetően export vezérelt, nyitott gazdaságok. Ezt jól…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >