A németországi változások a magyar sertésárakat is érintik

A magyar sertéspiaci árak teljes egészében lekövetik a németországit, ott pedig kezdetét vette néhány olyan folyamat, ami lényeges hatással lesz az árak alakulására – olvasható az agrarszektor.hu-n. Nagy kérdés az, hogy a hazai termelők miképpen tudnak majd reagálni a változásokra. Sajnos nemcsak a német reformok árnövelő hatására kell készülni, hanem az előírások begyűrűzésére, vagy a sertéspestis árleszorító hatására is.

58 millió sertést vágtak le tavaly Németországban, 2,4 százalékkal kevesebbet, mint 2016-ban – adta hírül a német sretéstartók szövetsége. A piacvezető Tönnies 16,6 millió állat vágásával megerősítette első helyét a vágóhidak rangsorában, piaci részesedése pedig csaknem 29 százalékra emelkedett. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban bejegyzett cég ugyanis bővíteni tudta telephelyét Schleswig-Holsteinben, és sokat invesztált a feldolgozókapacitások fejlesztésébe is. A második helyen a francia Vion düsseldorfi leányvállalata áll 15 százalékos vágási részesedéssel, majd a münstreri Westfleisch következik 14 százalékos részaránnyal.

A német sertéságazatot több fejlemény is nehéz helyzet elé állítja. A piaci lehetőségek hektikus változásait a hazai szabályozásban bekövetkező, egyre szigorúbb előírások is tetézik. 2018 az utolsó év Németországban, amikor érzéstelenítés nélkül kasztrálhatják a malacokat, ami egyelőre megoldhatatlan kihívásnak tűnik az ágazati szereplők számára. A kábítás vagy fájdalomcsillapítás költséges és időigényes művelet, mindenképpen rontja a német sertéselőállítás hatékonyságát és versenyelőnyét a piacon. A kasztrálás oka a hús „kanszagúvá” válása az ivarérést követően, amit meg lehet előzni azzal, hogy a sertéseket viszonylag fiatalon, nagyjából 90-95 kilós súlyban vágják. Léteznek szagtalan fajták is (Pietrain, MaxiMus, Yorkshire), amelyek csak mintegy 2 százalékban „büdösek”. A féltest illatanya­gait a biztonság kedvéért szenzorakkal kell szűrni a vágósoron. Vannak más, meglehetősen drága megoldások is (hormonanalógok) az ivari jelleg eltüntetésére, ezek alkalmazása az ágazat csekély rentabilitása miatt nem valószínű, kizárólag a speciális termékek (sonkák, szalámik) elkészítésében térülne meg.

Nagy változásokra készülhetnek az állattartók 2020 után nagy változásokra készülhetnek az állattartók 2020 után. Ma a négyfokozatú tartásmód-jelölési rendszer bevezetése. Eszerint már a malac-előállítástól kezdve egységes tartásrendszerben kellene kezelni az állatokat azért, hogy a megfelelő emblémával címkézhessék a tartásmódot. A rendszer elemeit még csak most dolgozzák ki, de a bevezetése – ismerve a német fogyasztók harcias állatvédő magatartását – biztosra vehető. A Lidl máris alkalmaz egy saját jelölési rendszert erre a célra. Az újabb címkék bevezetése és ellenőrzése szintén növeli az előállítási költségeket, főként, ha emiatt arra kényszerülnek a sertéstartók, hogy egységnyi területen kevesebbet termeljenek. A kifutós tartásmód lenne a rendszer prémium kategóriája, ennek azonban járványvédelmi szempontból óriási kockázata van.
Ezzel el is értünk a harmadik kihíváshoz, az afrikai sertéspestishez. A járvány Németország (és Magyarország) határain kopogtat, csak idő kérdése, hogy kimutatják-e a vadállományból. Európa a világ legnagyobb sertéshús-exportőre, ezen belül pedig a németek dominálják a sertéspiacot. Létkérdés számukra, hogy a vírus ne jusson át a határokon. Ha mégis, akkor meg kell értetni az exportpartnerekkel, hogy a vaddisznóban kimutatott pestis nem jelenti automatikusan a házisertés-állományok fertőzöttségét is – érvel a német sertéstartók szövetsége. Bárhogyan is csűrik-csavarják, ha kitör a járvány – talán éppen a lazább tartási szabályok miatt -, az fékezni fogja a kiáramló sertéshús mennyiségét, és bedugul az európai piac. (Gönczi Krisztina, agrarszektor.hu)