A napfény íze télen
Állítólag a szárított gyümölcsöknek is lehet közel annyira gyümölcsös ízük, mint a frisseknek, de nem is feltétlen feladatuk, hogy pótolják a frisseket. Kiválasztásuk egyszerűnek tűnik, de bármihez használjuk is őket, figyeljük, mit vásárolunk.
Az aszalt datolya tavaszra már nem az igazi, belül kiszárad, kevéssé érvényesülnek ízei. Beszerezni a betakarítás után, októberben érdemes, ekkor már édes, mint a méz. A jó datolyát nem aszalják hosszú ideig, a pálmafán hagyják túlérni, amíg száradni kezd. A termetes, frissen lédús szemek a legértékesebbek,
A szárított sárgabarackot érdemes már szeptemberben megvenni, elraktározni. Az igazán finom ebből a típusból is az, amelyik nincsen túlaszalva, illata friss, textúrája lédús. Persze minél jobb minőségű volt az eredeti, friss gyümölcs, annál finomabb az abból készült aszalt változat is.
Az érett fügéket júniusban takarítják be. A friss fügét nehéz szállítani, ennek megfelelő az ára is. A nagyobb, húsosabb szemek jelzik, hogy az eredeti gyümölcs is jó minőségű és érett volt. Lehet a szárított fügéből kompótot is készíteni, ilyenkor remek ízeket mutathat.
Mazsolából a számtalan szőlőfajtának köszönhetően sokféle kapható. Komplex, ízében az édes csak az egyik jellemző íz. A mazsolák esetében, szemben a fenti gyümölcsökkel, a nagyobb szeműek nem feltétlenül jobbak, ízesebbek a többinél – a inkább a használt szőlőtípus a döntő. Hogy milyen mazsolát használjunk, az a felhasználás fajtájától is függ, a főzésre például a sötétebb színűek alkalmasabbak.
Sokak szerint a francia aszalt szilva a legfinomabb, amelyet egészen a mézédességig érlelnek. A jó aszalt szilva szinte fekete és fényes.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A csodálatos mandarin – A nap videója
Yoshihiro Okada „műveit” már ismerik olvasóink: néhány vágást ejt mandarinok héján,…
Tovább olvasom >Mit meg nem tesznek a frissességért! – A nap képe
A skandináv országokban kultusza van a friss élelmiszereknek – íme…
Tovább olvasom >