A NAK szükségesnek tartja az agrár-felsőoktatás átalakítását
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szükségesnek tartja az agrár-felsőoktatás átalakítását, hogy az gyakorlatorientált komplex ismereteket nyújtson a hallgatóknak, a mostani túl specializált képzés helyett – közölte Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Elmondta: Magyarország versenyképessége szempontjából mindig meghatározó volt, hogy miként tudott megélhetést biztosítani a vidéken élők számára. Ennek egyik fontos alkotóeleme, hogy a vidéki fiatalok korszerű felsőfokú ismeretekhez juthassanak. A mezőgazdasági termelés magas színvonala csak így biztosítható generációkon keresztül, például a családi gazdaságokban.
Hozzátette: az agráriumban dolgozók korösszetétele (egyre idősebbek az itt dolgozók) és képzettségi szintje elmarad más nemzetgazdasági ágazatokétól. Ezért fontos az agrár-felsőoktatás átalakítása, magas elméleti tudást nyújtó gyakorlatorientált oktatássá. Így a NAK alapvetően egyetért a felsőoktatás tervezett átalakításával.
Süle Katalin emlékeztetett: az elmúlt évek tendenciája azt mutatja, hogy az agrár-felsőoktatás iránt a fiatalok érdeklődése egyre csökken. Míg 2013-ban az agrár-felsőoktatási intézményekbe 3741-en jelentkeztek, tavaly már csak 3553-an választottak valamilyen agráregyetemet, -főiskolát, az idén pedig az agrár-felsőoktatásba felvételizők száma 2848 volt.
Az agrárszakemberek felsőfokú oktatása jelenleg egy szétaprózódott képzési rendszerben folyik, ami egy túlspecializált képzési struktúrát eredményezett. A mai kor igényei viszont egy olyan képzési struktúrát követelnek meg, ami alapot teremt arra, hogy a hallgatók később a saját gazdaságukat menedzselni tudják. Ehhez pedig egy centralizált komplex képzés szükséges, amely a mezőgazdasági és vidékfejlesztési ismereteken kívül gazdasági, jogi és műszaki ismereteket, valamint gyakorlati képzést is ad a fiataloknak.
A NAK szerint mindehhez az agrár-felsőoktatás radikális átalakítására van szükség azért, hogy a képzési rendszer átalakításával egy olyan új képzési rendszer jöjjön létre, amely garantálja a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok számára a biztos megélhetést az agrárium minden területén. Továbbá mindezt szem előtt tartva a köztestület célkitűzése: 10 százalék fölé növelni azoknak a felsőoktatásba jelentkezőknek a számát, akik évente az agráregyetemekre, -főiskolákra jelentkeznek első helyen. Vagyis: a NAK szeretné elérni, hogy a fiatalok számára kedveltté váljon a vidéki élet, a vidéki munka. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött…
Tovább olvasom >Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2025. évi felhívása
Az Agrárminisztérium 2025-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil…
Tovább olvasom >További segítség a ragadós száj- és körömfájás vírussal sújtott állattartóknak
Kihirdette a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt előállt vis…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szétzilált piac, bizonytalan jövő – súlyos következményekkel járhat a ragadós száj- és körömfájás-járvány
Miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy megfékezzék a…
Tovább olvasom >Kiderült, melyik a reklámpiac legerősebb hónapja
Továbbra is a november a legerősebb hónap a reklámpiacon –…
Tovább olvasom >A GKI 2-2,5%-os gazdasági növekedést vár 2025-ben
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2025-re 2-2,5%-os GDP-növekedést prognosztizál, amely a külpiaci…
Tovább olvasom >