A NAK álláspontja is érvényesül az Európai Bizottság új irányelv-javaslatában

Az Európai Unió új szabályozási javaslatot tett közzé, amely a mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és középvállalkozások élelmiszer-ellátási láncban betöltött szerepének és versenyfeltételeinek javítását célozza meg. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen hozott javaslatban érvényesül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara álláspontja is.

Az Európai Unió már évek óta foglalkozik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok (Unfair Trade Practice – UTP) előfordulásával az ellátási láncban, valamint a lehetséges ellenintézkedésekkel. Az Európai Bizottság (EB) tavaly kezdeményezett konzultációjára beérkezett vélemények alapján megállapította, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok zavarják az élelmiszer-ellátási lánc megfelelő és hatékony működését, ezért mindenképpen szükséges az uniós szintű jogi szabályozás. Erre reagálva az EB 2018. április 12-én közzétette új szabályozási javaslatát, amely a mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és középvállalkozások élelmiszer-ellátási láncban betöltött szerepének és versenyfeltételeinek javítását célozza meg.

Az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek legjelentősebb érdekvédelmi szervezetének, a COPA-COGECA-nak magyarországi képviselőjeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is eljutatta álláspontját és igényeit az új uniós szabályozással kapcsolatosan. A Bizottság által most kiemelt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megegyeznek a Kamara által is tapasztaltakkal, amelyek döntően a szerződések nem megfelelő betartásából fakadnak. Ezek többek között a szerződés egyoldalú és visszamenőleges módosítása; a határidőn túl történő fizetés; illetve a romlandó termékekre vonatkozó megrendelések utolsó pillanatban történő lemondása.

Köztudott, hogy számos olyan kereskedelmi gyakorlat létezik, amelyekre vagy nemzeti szintű jogszabályok vonatkoznak, vagy pedig a magánszektor magatartási kódexe. A meglévő magyarországi szabályozást az alapelveket illetően a kamara nemzetközi összehasonlításban is megfelelő szigorúságúnak tartja, így a szabályozással kapcsolatban elsősorban az ellenőrzés és a szankcionálás hatékonyságának növelését javasolta. Az uniós szintű fellépés azonban az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek alapszintű védelmét biztosítja szerte az Európai Unióban a szabályok harmonizálása mellett elsősorban az érvényre juttatásukra vonatkozó közös előírások bevezetése és a végrehajtás terén tett erőfeszítések összehangolása révén.

A NAK egyetért az EB azon javaslatával, miszerint a tagállamoknak ki kell nevezniük egy, az új szabályok végrehajtásáért felelős közigazgatási szervet, amely elvégezné a szabályozás betartásának ellenőrzését és a szankció mértékének meghatározását. A Kamara fontosnak tartja továbbá, hogy a szankcionálás a károkozás mértékével megegyező súlyú legyen.