A mezőgazdaságra is kiterjesztik a fordított adózást

A mezőgazdasági áfacsalások megakadályozása érdekében az agráriumra is kiterjesztik a fordított adózást; az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn nagy többséggel, 340 igen szavazattal, négy ellenében fogadta el az Országgyűlés.

A fordított adózás – amely azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, vagyis nettó áron értékesít, a forgalmi adót pedig a vevő fizeti be – olyan adózási mechanizmus, amely szakértők szerint eredményesen hozzájárulhat a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző áfacsalási módszerek visszaszorításához.

A jogszabály alapján a fordított adózást a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény-kereskedelemben vezetik be. A fordított adózás így a kukoricára, a búzára, az árpára, a rozsra, a zabra, a triticaléra, a napraforgómagra, a repce- és olajrepcemagra, valamint a szójababra lesz érvényes.

A változtatások július 1-jén lépnek hatályba, és kétéves átmeneti időszakra maradnak hatályban.

Az elfogadott törvény növeli az adóhatóság ellenőrzési tevékenységének hatékonyságát is azzal, hogy új adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amelyet azoknak az adóalanyoknak kell teljesíteni, akik a fordított adózás hatálya alá eső terméket értékesítenek vagy szereznek be. Az indoklás szerint a mezőgazdaságban előforduló csalások olyan nagyságrendet értek el, ami zavarja az ágazat normális működését, rontja a gazdálkodók versenyképességét és rombolja az adómorált.

Szakértői becslések szerint Magyarországon a gabonaágazatban a feketegazdaság aránya 30 százalék körüli, és az államot több tízmilliárd forint kár éri a be nem fizetett áfa miatt.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptemberben az országvédelmi akcióterv ismertetésekor jelentette be, hogy Magyarország fordított adózási rendszert vezet be a mezőgazdasági termékek körében.