A mesterséges intelligencia gondatlan céges használata üzleti titkokat is sérthet

Az Európai Unió – digitális stratégiája részeként – szabályozza a mesterséges intelligenciát (MI) annak érdekében, hogy jobb feltételeket biztosítson annak fejlesztéséhez és használatához, illetve csökkentse potenciális kockázatait. Az Európai Bizottság még 2021-ben tett javaslatot a terület szabályozására, majd a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (AI Act) az EU Tanácsa és az Európai Parlament jóváhagyása után 2024. augusztus 1-én lépett hatályba. Az uniós rendelet a MI-rendszereket négy kategóriába sorolja az elfogadhatatlan kockázatot jelentő rendszerektől a minimális kockázatú megoldásokig. A nagyobb egyéni felhasználói és társadalmi kockázattal járó megoldásokra szigorúbb szabályok vonatkoznak.

A rendelet Magyarországon is kötelező erejű – azaz nem kell külön a magyar jogrendbe emelni –, a végrehajtásáról szóló magyar törvény pedig megteremti a jogszabály alkalmazásának intézményi hátterét. Legtöbb rendelkezése most december 1-én hatályba is lépett. A törvény és végrehajtási rendelete kijelöli a végrehajtásért felelős hazai hatóságokat. Az MI bejelentő hatóság a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, amely az MI-rendszerek jogszabályi megfelelőségét értékelő szervezeteket jelöli ki és felügyeli. Az MI piacfelügyeleti hatóság pedig a vállalkozásfejlesztésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium, amely a jogszabályok betartását, azaz a rendszerek jogszerű használatát ellenőrzi. Ez a hatóság szabhat ki szankciókat, így például bírságokat – ez 15 millió euró vagy az árbevétel 3 százaléka is lehet. Kiemelt bírság szabható ki az elfogadhatatlan kockázatot jelentő tiltott rendszerek használata miatt: ez elérheti a 35 millió eurót vagy az árbevétel 7 százalékát is. Ide tartoznak például a manipulációs és tudatalatti technikák, illetve a viselkedés, társadalmi-gazdasági státusz vagy személyes jellemzők alapján osztályozó szociális pontozás (social scoring) is.

– mondta dr. Vári Csaba, a Baker McKenzie IPTech praxisának vezetője.

Az ügyvédi iroda tapasztalatai szerint változó a magyarországi vállalatok felkészültsége. Elsősorban a nagyvállalatok foglalkoznak az MI-jártasság megteremtésével, nemcsak a február óta érvényes törvényi kötelezettség miatt. Jelentős kihívás az úgynevezett shadow AI, amikor a munkavállalók jóváhagyás nélkül használják a mesterséges intelligenciát, sokszor érzékeny céges adatokat megosztva – ez jelentős károkat tud okozni, hiszen nem lehet tudni, hova kerülnek ezek az adatok. Így fontos annak belső tudatosítása, hogy az MI használatával ne kerüljenek ki üzleti titkok vagy személyes adatok. Ugyanígy látható az is, hogy a kiberbűnözők is mesterséges intelligenciával dolgoznak, és ennek felismerése komoly kihívást jelent a munkavállalók számára.

A most elfogadott törvény rendelkezik a tesztkörnyezet létrehozásáról is – ezt szintén a piacfelügyeletért felelős minisztérium alakítja ki. Itt a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek szabályozott környezetben tesztelhetik, hogy termékeik megfelelnek-e az MI rendeletnek. A rendelkezés ezen része 2026. augusztus 2-án lép majd hatályba.

A vállalatok jobb felkészülése és – elsősorban a KKV-kra és a közepes méretű cégekre vonatkozó – szabályok egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében az Európai Bizottság novemberben közzétett egy több jogszabályt is érintő úgynevezett digitális omnibusz csomagot. Ez többek között elhalasztaná a nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó rendelkezések hatályba lépését, legfeljebb 2027 végéig. A Bizottság javaslatát azonban még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell még fogadnia, ezért a cégeknek érdemes folyamatosan figyelemmel kísérniük a rájuk vonatkozó rendelkezések módosulását.