A megújulók terjedésének rekordéve is kevés a globális felmelegedés megállításához

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 10. 30. 10:52

Magyarország napelem kapacitása az utóbbi években látványosan fejlődött, és már 2023-ra meghaladta a korábban kitűzött 2030-as célt. Jelenleg közel 7850 MW megújuló villamosenergia termelési kapacitás áll rendelkezésre. Globálisan azonban ijesztő az elmaradás a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges erőfeszítések terén. Bár a megújuló-energia-kapacitás 2023-ban rekordmértékben, 14%-kal emelkedett globálisan, a PwC Net Zero Economy Index felmérése szerint aggodalomra ad okot a fosszilis energiaforrások felhasználásának 1,5%-os növekedése.

Energetikai szakértőink megállapításai a felméréshez kapcsolódóan:

A megújulóenergia-kapacitás ugyan a világon mindenütt nő, de a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is dominálnak a globális energiafogyasztásban.
Az energiaellátás strukturális átalakítása, a klímasemleges megoldások arányának növelése kritikus fontosságú, de nem elegendő a klímacélok teljesítéséhez, ugyanis az energia iránti kereslet gyorsabban növekszik, mint az új megújuló kapacitások termelte zöld energia mennyisége.
Egyre drasztikusabb szén-dioxid-intenzitás javulás (CO2/GDP tekintetében), azaz dekarbonizáció lenne szükséges a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez.
Míg tavalyelőtt 15,2%, tavaly 17,2%-os éves átlagos dekarbonizációs ráta lett volna kívánatos a folyamat megállításához, idén ez az érték már 20,4%-ra nőtt.
Tavaly a megújulóenergia-kapacitás rekordot döntött, 14%-kal elérte a 3870 gigawattot (GW).
Ugyanakkor a fosszilisok aránya is emelkedett (1,5%-kal), 16007 GW-ra, és 0,07%-kal növekedett a globális energiahordozó faktor is, ami az egységnyi energiafogyasztásra jutó szén-dioxid-kibocsátást méri.

Hazánkban ma már mintegy 7100 MW naperőmű-kapacitás áll rendelkezésre.
Az ipari méretű hálózatra termelő erőművek közel egynegyedét adják a bruttó hazai áramtermelésnek, és ötödét fedezik a teljes bruttó áramfelhasználásnak.
Az Energiaügyi Minisztérium felülvizsgált NEKT-tervezetében 2030-ra legalább 50%-os csökkentést céloz meg az üvegházhatású gázok kibocsátásában, és a megújuló energiaforrások arányát a korábbi 21%-ról 29%-ra emeli.
A PwC és a Világgazdasági Fórum legutóbbi közös kutatása megállapította, hogy a jelenlegi technológia lehetővé teszi, hogy a globális energiaszükséglet közel egyharmadával (31%-kal) csökkenjen anélkül, hogy vissza kellene fogni a gazdasági teljesítményt.

„A megújuló energia 2025-re várhatóan a legnagyobb villamosenergia-forrássá válik, de a feltörekvő gazdaságok »felzárkózó« energiaigénye, a klímaberendezések gyors ütemű terjedése, a közlekedés megállíthatatlanul növekvő energiafogyasztása, de akár a mesterséges intelligencia alapú megoldások mögötti adatközpontok várhatóan mind növelni fogják az áramfogyasztást. Az energiahatékonyság fejlesztése és a kereslet »mintázatának« szignifikáns kezelése, azaz a megújuló energia kínálatához, termelésének helyéhez és idejéhez igazítása nélkül ezek a tényezők kiolthatják a megújulók terjedéséből származó előnyöket, és így továbbra is megkerülhetetlenek maradnak a fosszilis energiaforrások”

– emelte ki Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási csapatának vezetője.