A megatrendek ismerete segíthet a fenntartható növekedés elérésében

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke köszöntőt mond az MNB Megatrendek – A világunkat formáló 64 alapvető megatrend című kiadványának bemutatóján az MNB budapesti székházában 2025. január 21-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Kiemelte, a véletlenszerűnek hitt napi események mögött gyakran trendszerű folyamatok figyelhetők meg, ezért fontos, hogy ezeket a történelmi léptékű változásokat felismerjük és azonosítsuk.

Virág Barnabás kifejtette, a megatrendeken belül is kiemelhető négy szupertrend, a klímaváltozás, a technológiai forradalom, a geopolitikai átalakulás, valamint a demográfiai változások. Az utóbbi még viszonylag kevésbé kutatott terület, pedig jelentős hatással van az államok költségvetési politikájára, és meghatározza egy ország fogyasztási és megtakarítási szokásait – tette hozzá.

A világ kilépett abból a gazdasági rendszerből, amely az 1980-as évektől meghatározta működését – hangsúlyozta, hozzátéve: a válsággal, háborúkkal, energiakrízissel sújtott 2020-as évtized rendkívüli kihívását épp az okozza, hogy a sokszor egymáshoz kapcsolódó megatrendek kritikus tömege ért fordulóponthoz. Erre példaként a klímaváltozást hozta fel.

Ismertetése szerint a globális felmelegedés közelít az átbillenési pont felé, tavaly az iparosodási előtti időszakhoz képest az átlagos globális hőmérsékletemelkedés először haladta meg a Párizsi Klímaegyezményben célként megjelölt másfél Celsius fokot.

Szólt arról is, hogy egyre nagyobb sebességgel terjednek el az új technológiák, így például a mesterséges intelligencia, a digitalizáció, amely a pénzügyi rendszert is forradalmasította, átalakítva a hagyományos bankrendszer működését. Ez a jegybankok működésére is hatással volt, amelyek gőzerővel dolgoznak a digitális jegybankpénzek kialakításán világszerte – mondta.

Virág Barnabás kitért arra, hogy a világgazdaság a 18. századig tartó lineáris növekedését követően az ipari forradalmat követően gyors növekedést mutatott, amely a második világháborút követően exponenciális növekedésbe váltott át.

Példaként említette, hogy az elmúlt 20 évben a világ GDP-kibocsátása meghaladta az azt megelőző száz év gazdasági teljesítményét. A gazdasági növekedést az elmúlt évtizedekben az aktív népesség robbanásszerű növekedése hajtotta, azonban a demográfiai folyamatok megváltozásával most először a világtörténelem során csökkenő népességszámmal kell szembenézni több kontinensen, így Ázsiában is.

Rámutatott, hogy a világgazdaság súlypontja az elmúlt évtizedekben egyre inkább Ázsia felé tolódott, gazdaságilag ez a régió lett a világ legerősebb kontinense, még akkor is, ha az elmúlt években Kína lassuló gazdasági növekedési ütemet ért el.

Egy másik meghatározó trend az alelnök szerint az adósságszintek globális emelkedése, és az, hogy a növekvő kamatterhek finanszírozása az emelkedő kamatkörnyezetben egyre több országnak okoz gondot. A jövedelmi különbségek szélesedésével kapcsolatban megjegyezte: a világ felnőtt lakosságának 1,5 százaléka birtokolja a globális vagyon mintegy felét.

Matolcsy György, az MNB elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta: a 21. században egy nemzet akkor lehet sikeres, ha a tudást és a tehetséget a technológiával és a tőkével össze tudja kapcsolni. Hangsúlyozta, hogy a megatrendek tanulmányozása közelebb vihet a jövő megértéséhez, és a rendszerek mintázatainak felismerése segít előrejelezni a jövőbeli változásokat.

Az nyeri a jövőt, aki a legpontosabban ismeri az azt alakító megarendeket – hangoztatta Matolcsy György.

A jegybank kiadványában a szerzők a gazdaság és a társadalom működését meghatározó 64 megatrendet azonosítottak, amelyeket nyolc főbb kategóriába csoportosítottak.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadványban összesített megatrendek esetében is igaz a Pareto-szabály, amely szerint a változások döntő részét az erőforrások kis hányada adja, ezért fontos, hogy ezeket minél pontosabban azonosítsuk.

A 64 megatrend közül Matolcsy György kiemelte a világban zajló technológiai forradalmat, azon belül is a mesterséges intelligencia térhódítását, a geopolitikai változásokat, két világrendszer kialakulását, valamint a klímaváltozást és hatásait.