A mediánbér 2010 óta 91 százalékkal emelkedett
Tíz év alatt nagyot nőtt Magyarországon az átlagbér és a medián bér is – jelentősen javuló kereseti statisztikáról számolt be az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese kedden.
Windisch László rámutatott, mindkét mutatószámban jelentős növekedés tapasztalható. Míg az átlagbér 2010-től 2019-ig 202 500 forintról közel 82 százalékos növekedéssel 367 800 forintra nőtt, addig a mediánkereset még ennél is nagyobb mértékben, 91 százalékkal nőtt, 153 000 forintról 292 300 forintra emelkedett. A 2020-as kereseti adatokat a hónap végén publikálja a statisztikai hivatal.
Windisch László elmondta, általános nemzetközi gyakorlat az, hogy a bruttó átlagkeresetek mutatója áll a munkabérekkel kapcsolatos statisztikák középpontjában, a jogszabályok is ezt a mutatót alkalmazzák, ha átlagbérrel kell számolniuk, például különböző ellátások megállapításának alapjaként.
A bruttó átlagbér a teljes felmért keresettömeg és a keresők létszámának hányadosaként áll elő. A medián bér egy ezt kiegészítő statisztikai mutató, azt mutatja meg, hogy ha a keresőket sorba rendezzük a keresetük nagysága szerint, akkor mennyit keres az állomány középső tagja – magyarázta a szakember.
Windisch László elmondta, mindkét adat bárki számára elérhető a KSH és az EU statisztikai hivatala, az Eurostat honlapján is. Az Eurostat 2002 óta publikálja a tagállamok mediánbéradatait is, hamis látszatkeltés tehát az, hogy ez az adat titkos lenne – hangsúlyozta a KSH elnökhelyettese.
A szakember szerint az elmúlt tíz évet vizsgálva elmondható, hogy több évben is erősebb növekedési ütem volt megfigyelhető a mediánbérek tekintetében, mint az átlagbéreknél, ez azzal függ össze, hogy a kereseti eloszlás középső szegmensében volt arányaiban a legmagasabb a keresetnövekedés.
A jövedelem típusú statisztikákban nemzetközileg és általánosan is igaz, hogy a medián mindig alacsonyabb, mint az átlagbér. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban a felmért tagországok több mint felénél a mediánbér az átlagbér 84 százalékánál alacsonyabb volt, vagyis a magyar kereseti eloszlás európai viszonylatban egyáltalán nem nevezhető kiugrónak – mutatott rá az elnökhelyettes. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
KSH: januárban az ipari termelés 3,9 százalékkal mérséklődött
2025 januárjában az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal elmaradt az…
Tovább olvasom >Emelkedett az import saláták ára
A KSH adatai szerint Magyarország fejessaláta-behozatala 4 százalékkal (1,05 ezer…
Tovább olvasom >KSH: februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat
2025. februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >Árrésstop Magyarországon: Kik az érintettek, és valóban indokolt a kormányzati beavatkozás?
A magyar kormány március 17-től – egyelőre május 31-ig –…
Tovább olvasom >Kilőtt Kína kiskereskedelmi forgalma az év első két hónapjában
Kína ipari termelése a decemberinél kisebb, de a várakozásokat meghaladó…
Tovább olvasom >