A második fagykár már pusztított a gyümölcsösökben

A szerencsétlenebb helyen lévő gyümölcsfák az idén már másodszor fagytak el. Az első hullámban, februárban a rendkívüli melegek után érkező mínuszok dermesztették, pusztították el a rügyek egy részét. De azt még kiheverték volna a gyümölcsfák, a heti két fagyos éjszaka azonban már súlyos károkat okoz. A fagy károsításának pontos eredménye csak néhány hét múlva készül el, de az már most biztosnak látszik, hogy a legutóbbi 2007-es fagykárt meghaladó pusztítást végzett a hideg.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke elmondta, hogy 2007-ben a termés harmadát szüretelte le a hideg, most az összes csonthéjas és az alma egy része bánta, hogy a magyar gyümölcsösökben még nem épült ki olyan fagyvédelmi rendszer, mint az ausztriai almásokban. A februári időjárás a FruitVeB álláspontja szerint nem okozott áremelkedést, de a piacok árcéduláin a mostani hidegek már biztos nyomot hagynak.

Az elsődleges felmérések szerint az öt évvel ezelőttinél is nagyobb pusztítást okozott a cseresznyét, meggyet, szilvát, az almásokat teljes virágzásban, a kajszit pedig sziromhullás utáni állapotban érő mínusz 4-9 fokos fagy. Ez az időszak a gyümölcsök életében kritikus, mert ilyenkor szokott eldőlni, milyen lesz a termés. A fagy nem sok kétséget hagyott. A mostani pusztításáról pontos képet csak néhány nap múlva kapnak, ekkor derül ki, hogy a fagyos rügyek közül mennyi pusztul majd el.

A tapasztalatok szerint a virágok és a korai terméskezdemények a mínusz 2-3 fokot még megúszhatják, de az ennél nagyobb hideg már kárt okozhat. A legérzékenyebb a hidegre a cseresznye, de a kutatók szerint ilyenkor a kajszi sem bírja a mínusz 3,6 fokos hidegebbet.
Mivel úgynevezett szállított fagyról volt szó, azaz nemcsak az ország egyes területeit, régióit érte kár, hanem egész területét, ezért a légcserés, füstöléses módszer sem nyújtott védelmet. Elhangzott az is, hogy a magyarországi gyümölcsösök korszerűsítése során fel kell készülni arra, hogy hálóval a jégverés ellen és az ismétlődő tavaszi fagyok miatt öntözéssel meg tudják védeni a gyümölcsösöket.

Megváltoztak az agrárkár-enyhítés szabályai, a kárvallott gazdáknak két hetük van a mezőgazdasági káresemények bejelentésére, majd ezek összegzése és az esetleges ellenőrzés után a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal dönt a kárenyhítés mértékéről. (munkatársunktól)