A márciusi zuhanás után áprilisban korrigált a GKI-Erste konjunktúraindex
A GKI-Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke a márciusi zuhanás után áprilisban kissé emelkedett. A GKI (www.gki.hu) által az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások érezhetőbben, a fogyasztóiak minimálisan javultak, miközben egyaránt elmaradtak a februári szinttől.
A kivétel az ipari bizalmi index, melynek értéke áprilisában folytatta az immár két éve tartó emelkedő trendet, s idei csúcsára jutott. A termelési szint és kilátások, valamint a rendelésállomány – ezen belül az exportrendelések – megítélése is javult, a készleteket pedig kisebbnek érezték a válaszolók. A kapacitáskihasználás 80% fölé emelkedett. Az építőipari bizalmi index értéke áprilisban lényegében nem változott márciushoz képest. Az előző három hónap termelési színvonaláról és a rendelésállományról alkotott vélemény romlott, a foglalkoztatási hajlandóság viszont emelkedett. A kereskedelmi bizalmi index két hónapos csökkenést követően most minimálisan emelkedett. A rendelésekre vonatkozó várakozások ugyan kissé tovább csökkentek, a készletszintet és az eladási pozíciót azonban enyhén javulónak érezték a válaszolók. A szolgáltatói várakozások kissé csökkentek áprilisban. Ebben az üzletmenet kedvezőtlen megítélése játszotta a fő szerepet, a várható forgalmat kissé optimistábban ítélték meg a válaszadók.
A foglalkoztatási szándék ágazatonként eltérő: az iparban stagnált, az építőiparban javult, a kereskedelemben és a szolgáltató szférában romlott, s növekedett a fogyasztók munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési szándék jellemzően mérsékeltebb lett, a fogyasztók inflációs várakozása azonban erősödött. A tervezett áremelés mértéke az iparban kisebb, köre viszont nagyobb lett. Az építőiparban a csökkenő termelői árakra számítók aránya a márciusinál is jobban haladta meg a növekvő árakat valószínűsítőkét. A kereskedelmi cégek körében csökkent az áremelést tervezők aránya és az emelés várható mértéke is. A szolgáltatók körében is gyengült az áremelési szándék. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése a márciusi zuhanás után a legtöbb ágazatban és a lakosság körében is kissé javult, az építőiparban azonban számottevően tovább romlott.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke öthónapos folyamatos csökkenés, ezen belül a márciusi zuhanás után áprilisban minimálisan, a statisztikai hibahatáron belül emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét kedvezőtlenebbnek, várható megtakarítási képességét viszont kedvezőbbnek látta, mint egy hónappal ezelőtt. A megkérdezettek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit javulónak, a következő egy évben viszont romlónak érezték.
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
2011 januárjában – az EU új ajánlásának megfelelően – a GKI a korábbi adatokat a „TEÁOR 08”-nak megfelelően újraszámította.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Visszaesett az élelmiszerár-emelkedés, nem várható jelentős drágulás év végéig
Az elmúlt két évben meredek élelmiszerár-emelkedést tapasztaltak a fogyasztók Magyarországon,…
Tovább olvasom >Éles árverseny és kihívások a magyar élelmiszeriparban
A magyar élelmiszerpiacon komoly árverseny alakult ki, mivel a forgalom…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 7,2 százalékkal csökkent szeptemberben
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4…
Tovább olvasom >