A magyarországi fogyasztás aggodalomra ad okot – de nem elég azt vizsgálni

Nem elég csak a fogyasztást vizsgálni – állítja az Intézet

A Makronóm Intézet azonban kritikával illeti az Eurostat módszertanát. Molnár Dániel, az intézet szenior makrogazdasági elemzője szerint a statisztikai adatok nem tükrözik pontosan a valós helyzetet, mivel nem veszik figyelembe a háztartások döntési helyzeteit és a korábbi gazdasági válságok hatásait. Magyarországon, ellentétben a román háztartásokkal, a lakosság hajlamosabb a megtakarításra, és kevésbé költekező. Az elemző szerint ez a fogyasztási szokásokban megmutatkozó különbség a devizahitelek válságából adódó, mélyreható pénzügyi trauma következménye is lehet – írja az Infostart.

A szegénység mértékét illetően a Makronóm Intézet szerint a helyzet bonyolultabb, mint azt a puszta fogyasztási adatok sugallják. Magyarországon a társadalmi kirekesztődés vagy szegénység kockázata 19,7%, ami magasnak tűnhet, de az EU-s kontextusban több tagállamban, mint például Horvátországban vagy a balti országokban, magasabb ez az arány. Romániában például a lakosság 32%-a számít szegénynek.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a magyar gazdaság alacsony bérszínvonala és a magas adóterhek szintén hozzájárulnak a fogyasztás visszafogottságához. Ezek a tényezők a nettó jövedelmek csökkenéséhez vezetnek, ami közvetett módon befolyásolja a fogyasztási mutatókat.

Végezetül, a Makronóm Intézet felhívja a figyelmet arra, hogy a szegénység méréséhez egy komplexebb, három pilléren — jövedelmi, fogyasztási, és vagyoni helyzet — alapuló mutatót kellene alkalmazni, amely szerint Magyarország sokkal inkább az uniós középmezőnyben helyezkedik el, nem pedig az alján, ahogy azt az Eurostat adatai sugallják.