A magyarok nem igazán édesszájúak nemzetközi viszonylatban
Az európai és közép-ázsiai országokban jelentős eltérések tapasztalhatók az egy főre eső napi cukorfogyasztás terén, és a magyar lakosság bizony nem tartozik a nagy cukorfogyasztók közé. Az ENSZ adatai alapján nem mutatható ki olyan törvényszerűség, hogy a gazdagabb országok lakosai több cukrot fogyasztanak, míg a szegényebbek kevesebbet.

A magyarok a középmezőnyben vannak
Az ENSZ 2019-es adatai szerint a legnagyobb cukorfogyasztást átlagosan a belgák, lengyelek és dánok mutatták, míg a legkevesebb cukrot az albánok, kirgizek és luxemburgiak fogyasztották. A különbségek szembetűnőek ezen európai és közép-ázsiai országok között.
A magyarok mérsékelt cukorfogyasztása azt is szemlélteti, hogy az egy főre eső napi cukorfogyasztásban való részvétel egyedi tényezőktől függ, és nem feltétlenül követi a gazdasági tényezők általános mintázatát.
A cukorfogyasztás terén tapasztalt eltérések azt mutatják, hogy a régiók lakosságai között nincs egységes trend a cukorfogyasztásban. A gazdagság és a cukorfogyasztás közötti általános összefüggés nem igazolódik be az ENSZ adatok alapján.
Kapcsolódó cikkeink
ENSZ: A lakosság élelmezéséhez elengedhetetlen a fenntartható vízgazdálkodás
Ahhoz, hogy Európa és Közép-Ázsia lakosságának étel kerüljön az asztalára,…
Tovább olvasom >FAO: a globális élelmiszerárak minimálisan emelkedtek márciusban
Márciusban alig változtak, minimálisan emelkedtek a globális élelmiszerárak az ENSZ…
Tovább olvasom >Februárban emelkedett a FAO élelmiszerár indexe
A cukor, tejtermékek és a növényi olajok drágulásától fűtve nőtt…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >