A magyarok hosszabb időt is hajlandók autózni a bevásárlásért
A magyar vásárlók 40 százaléka 15 percet, 25 százalékuk több mint fél órát is hajlandó autózni azért, hogy elérjen egy bevásárlóközpontot, ennél hosszabb időt csak a skandináv országok lakosai vállalnak.
Borbély Gábor, a CBRE nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég, régiós piackutatási vezetője a társaság által készített felmérés eredményét az MTI-nek kedden bemutatva elmondta: a 21 országban, ezer fős mintákon elvégzett felmérés másik magyar jellemzője az volt, hogy a vásárlók ragaszkodnak a megszokott bevásárló központjukhoz, így az első generációs létesítményeket megéri felújítani.
Hozzátette: a felmérés azért egyedülálló, mert eddig csak egy-egy bevásárlóközpont vonzását vizsgálták, most viszont mód nyílt az európai szokások összehasonlítására is. Így markánsan elkülönül Észak- és Dél-Európa, de külön kellett kezelni a kettő közötti országokat is.
Elmondta, míg Dél-Európában – némi túlzással – az emberek a plázákban élnek, addig északabbra egyre céltudatosabban térnek be oda. Tudják, hogy milyen szolgáltatást találnak ott és milyenek az árak. A vásárlást követően pedig távoznak.
A közöttük elhelyezkedő országokban vannak elvárt szolgáltatások – például hogy legyen ingyen wifi és ingyen parkoló a plázában, illetve legyenek jók az éttermek és biztonságos legyen a hely – de a látogatás módja inkább az északi mintát követi.
A kutatás szerint a környező országok közül például Románia a déli pólushoz, míg Csehország a skandináv mintához tartozik. Magyarország viszont a köztes – egyébként legnépesebb – országcsoportot követi.
Borbély Gábor elmondta: miután Magyarországon az utóbbi években nem épültek új plázák és visszaesett a kiskereskedelem teljesítménye, ezek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a meglévő bevásárlóközpontok felújítása került előtérbe. Erre jó példa az első generációs Pólus bevásárlóközpont – tette hozzá.
A felmérés része volt az internetes – online – vásárlás számbavétele is. A magyar vásárló az interneten tájékozódik, majd az üzletben vásárolja meg a kiválasztott árut. Ez a felmérés szerint fontos jelzés a kereskedőnek, hiszen jó internetes platform nélkül nem tud vevőket szerezni. Ugyanakkor nem kell félni az üzlet fenntartásától, hiszen az informálódás után betér oda a vásárló – áll a tanulmányban. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal csökkent
Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól…
Tovább olvasom >Gyengén indult az ősz a kiskereskedelemben
Az előző havi, augusztusi adatokhoz viszonyítva nem indult jól az…
Tovább olvasom >Mesterséges intelligenciával szűri ki az Amazon a hibás termékeket szállítás előtt
Az Amazon „Project P. I.” modellje (a P. I. a private investigator, azaz…
Tovább olvasom >