A magyarok fele nem engedheti meg magának, hogy jótékonysági célokra pénzt áldozzon

Amikor jótékony célú adományozásra kerül a sor, a németek kevésbé bőkezűek, mint az európai vagy amerikai állampolgárok – állapította meg a GfK Csoport által a The Wall Street Journal Europe megbízásából végzett nemzetközi felmérés a jótékonyságról. Európában a gyermek jótékonysági szervezetek, humanitárius segélyszervezetek és katasztrófaenyhítő projektek élvezik a legnagyobb támogatottságot.

A németeknek csak egyötöde adományoz évente pénzt jótékony ügyekre, míg Európában és az Egyesült Államokban ennél lényegesen magasabb (35 százalék) azoknak az aránya, akik minden évben adakoznak valamilyen jótékony célra. A hollandok, a britek és a svédek különösen bőkezűek ezen a téren: a hollandok kétharmada, a britek és a svédek fele adományoz pénzt jótékony célra minden évben. Ugyanakkor 5 százalékra tehető azoknak az aránya Németországban, akik nem pénzt, hanem szabadidejük egy részét áldozzák jó ügyek támogatására – s ez az arány némiképp magasabb a más országokban tapasztaltaknál. Magyarországon a lakosság mintegy negyede (27 százalék) adományoz valamilyen formában, tehát pénzt és/vagy időt: ebből 25 százalék pénzt, 2 százalék pénzt és időt áldoz rendszeresen valamely jótékony cél érdekében.

A megkérdezés során a németek mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy semmit nem adományoz. Az okokat firtató kérdésre 35 százalékuk válaszolta azt, hogy nem engedheti meg magának, míg 14 százalék vallotta meg, hogy nem érdeklik a jótékony ügyek. Hazánkban közel minden második válaszadó mondta azt, hogy azért nem adományoz, mert nem engedheti meg magának. Arányuk hasonló a Portugáliában és Spanyolországban mért aránnyal, míg lényegesen magasabb a szűkebb régióban, azaz Közép-Európában mért hányaddal, amely mindössze 33 százalék. Honfitársainkat tehát nem az érdeklődés hiánya (10,5 százalék), hanem az anyagi lehetőségeik korlátozzák az adományozásban.

Az adományok többsége a gyermekeket támogatja

Európában a gyermek jótékonysági szervezetek kapják a legtöbb támogatást: a megkérdezettek közel 40 százaléka jelezte, hogy szükséget szenvedő gyermekeket segítő projekteket támogat – ezt a humanitárius segélyprojektek (34 százalék) és az egészségügyi kutatások (26 százalék) követik. A gyermekjólét különösen kiemelt fontossággal bír Közép- és Kelet-Európában, ahol négyből három megkérdezett adakozó ezt az adományozási célt jelölte meg elsőként. Ugyanez az arány Magyarországon 64 százalékra tehető. Vallási szervezeteknek Romániában (30 százalék), az Egyesült Államokban (35 százalék) és Németországban (27 százalék) adományoznak a legtöbben.

A többség 1 és 200 euró közötti összeget adományoz évente

A jó ügyekre pénzt adományozó németek majdnem kétharmada 1 és 200 euró közötti összeget ajánl fel évente. Csak 11 százalékuk adományoz 200 és 500 euró között, miközben ez az arány kétszer ilyen magas az Egyesült Királyságban és Svédországban. Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden évben 200 és 500 dollár között összeget adományoz jótékony ügyekre. Kevés azon európaiak száma, akik 500 eurónál többet adnak jótékony célokra: Németországban 2 százalék, Európában 4 százalék, az Egyesült Államokban viszont 17 százalék. Magyarországon a rendszeres adományozók többsége, 85 százaléka 1 és 200 euró közötti összeget adományoz, ugyanakkor elenyésző – mindössze 1 százalék – áldoz 201 és 400 euró közötti összeget.

Európában, Németországban és az Egyesült Államokban a jótékony ügyekkel foglalkozók vagy azoknak pénzt adományozók felét motiválja vallásos hit, illetve személyes meggyőződés. Körülbelül harmaduk támogat olyan projekteket, melyekkel személyes kapcsolatuk is van. A válaszadóknak csak csekély hányada (2 százalék) említett adómegfontolásokat a jótékonysági szervezetek támogatásakor. Hazánkban szinte azonos (40 százalék körüli) azoknak az aránya, akik személyes vagy vallásos meggyőződésből adakoznak és azoké, akik személyesen kötődnek egy ügyhöz. Az adómegfontolások a válaszadók 5 százalékánál bírnak jelentőséggel.