A Magyar Vendéglátók Ipartestületének szakmai javaslata a mesterképzés ügyében

(Az ipartestület közleménye)

A 2011. évi CLXXXVII. törvényt – mely 2015. szeptember 1-jei hatállyal lép életbe -, jelenleg betartani és életszerűen alkalmazni lehetetlen.

A törvény háttere (mesterképzés) nincs kellően kidolgozva, a tömeges méretű mesterképzésre való teljes körű felkészülés nem történt meg.

A törvény születése óta meglehetősen alacsony számú mestert képeztek szakmánkban, ráadásul azokat is elavult, régi tematika szerint. A Kamara csak most alakította ki az egyes szakmák mesterképzésének tematikáját, holott az elkövetkező egy évben legalább 5 ezer mestervizsgával rendelkező szakembert kellene képeznie ahhoz, hogy elegendő számú gyakorlati hely fogadja továbbra is a szakmunkás tanulókat. Ellenkező esetben a szakmunkás képzést az összeomlás veszélye fenyegeti szakmánkban.
Tudunk olyan esetekről, ahol már most egyes mesteri címmel rendelkező személyek több helyre is bejelentett állást vállalnak részmunkaidővel azért, hogy a nevüket adják tanuló foglalkoztatáshoz. Így a törvény nem éri el a célját, vagyis a magas színvonalú mesterképzést, s a szakma színvonalának emelését.
A mestervizsga követelmények jelen pillanatban (a most végzett mesterek szerint) egy szakmunkásvizsga szintjének megfelelőek, nem magas színvonalúak, nem mesterszintűek.

Szakképzés fejlesztéséről szóló álláspontunk

Alapvetően a mestervizsga nyerje el méltó rangját, s eredeti célját. Nem gondoljuk, hogy a szakképzés fejlesztéséhez kapcsolódóan szükséges tömeges, több ezres mesterképzést rendkívül alacsony szinten elindítani. Így javasoljuk a 2015. szeptember 1-től hatályos törvény azon módosítását, hogy bár ne legyen kizárólagos feltétele a mestervizsga a gyakorlati képzésnek, de az oktató rendelkezzen a mestervizsga hiánya esetén felsőfokú végzettséggel, illetve – rendszeres továbbképzéseknek köszönhetően – naprakész szakmai tudással. Véleményünk szerint tehát nem szükséges annyi mester, mint amennyi gyakorlati oktató.
Az utóbbi idők híreiben is hallható, hogy a vendéglátó szakmánk mekkora szakmunkás hiánnyal küzd. Évek óta hangsúlyozzuk, hogy egy átfogóbb, szakképzéshez kapcsolódó, szakmaspecifikus stratégiát szükséges megalkotni. Kizárólag ezután várható el, hogy emelkedjen a szakmunkás képzés színvonala is. A vendéglátáshoz kapcsolódóan ennek alapjait egy munkacsoportban már összeállítottuk, melyet szívesen rendelkezésükre bocsátunk.

Az MVI a 2011. évi CLXXXVII. számú, a szakképzésről szóló törvény X. fejezet, 20 pontja 31. § (1) bekezdésének módosítására az alábbi javaslatot teszi:

A módosító javaslat célja, hogy emelje a gyakorlati oktatás szakmai színvonalát, egyidejűleg megakadályozza az oktatásban, az elavult szerkezetek, elméletek folytatását. A régmúlt időkben megszerzett mesterlevélhez kötés nem biztosítja a korszerű képzés színvonalát, és fennáll annak a veszélye, hogy elavult elemek, szerkezetek, elméletek folytatására kerülhet sor.
A törvény szövege a következő legyen:
31. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben, gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki
a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel, legalább 5 (öt) éves szak¬mai gyakorlattal,
b) felsőfokú végzettséggel vagy azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik,
c) a meghatalmazott intézmény továbbképzési sza¬bályzatában meghatározott, éves továbbképzési kötelezettségének eleget tett.
d) büntetlen előéletű, és
e) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

Javasoljuk, hogy a Kamara feladata legyen egy-egy intézmény meghatalmazása az adott szakmának megfelelő rendszeres továbbképzési szabályzat megalkotására.

Az MVI mesterképzéssel kapcsolatos alapelvei, javaslatai

A jelenlegi törvény a mesterképzés színvonalát lefokozza. Ahhoz, hogy ez méltó rangjára kerüljön, a törvény újragondolására, megváltoztatására van szükség. Ez garantálná a mesterképzés színvonalának felállítását, s felemelkedését.
Véleményünk szerint a Mesterképzés elsődleges célja, hogy a legmagasabb szakmai szintű, naprakész oktatások keretében a szakma igazi mestereit, kiválóságait képezzék ki, akik kiemelkedő szinten ismerik és művelik a hivatásukat, a mesteremberek legyenek szakmai példaképeik az embereknek.
A naprakészség feltétele az, hogy a mestereknek rendszeresen megújított továbbképzésen kell kötelezően részt venniük. A korunkra jellemző specializációnak köszönhetően javasoljuk a szakács szakmán belül az éttermi és a közétkeztetési szakács mester elkülönítését. A mesterképzés egyik fontos célja az igazi szakmai példaképek megjelenése, rajtuk keresztül a magyar vendéglátás elismertségének emelkedése.
A vizsga nélkül szerzett, az MNGSZ által adományozott mesteri cím nem biztosítja az MVI által megfogalmazott mestervizsgával kapcsolatos elvárásokat. Az adományozott mesteri cím mögött nem biztos, hogy van kiemelkedő szakmai tudás, hiszen azt megfelelő kritérium és vizsgarendszer alapján senki nem ellenőrizte és nem hitelesítette, ezáltal jogilag több kérdést is felvet. Így a két mesteri cím nem összemérhető és az adományozott mesteri cím nem válthatja ki a hivatalos állami mestervizsga meglétét.

Bízunk abban, hogy véleményünk, szakmai javaslataink és építő jellegű tanácsaink a kormányzatban nyitott, értő és segítő támogatókra találnak.

Kovács László Semsei Rudolf Balogh István
Elnök Rendezvénygasztronómiai tagozatvezető Elnök
Magyar Vendéglátók Ipartestülete Magyarországi Rendezvényszervezők és Magyar Éttermi Mesterek Klubja
-szolgáltatók Szövetsége

Budapest, 2014. június 26.