A magyar vállalatok IP-tudatossága elmarad az EU-s átlagtól

A magyar cégek alig 4%-ának van iparjogvédelmi oltalma, ami az EU-s átlagnak kevesebb mint fele

Hazánkban a kis- és középvállalkozások alig 4%-a rendelkezik iparjogvédelmi oltalommal, míg Lengyelországban ez az arány 10%, az EU-ban pedig 8,8%. Ez különösen jelentős annak fényében, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022-es jelentése szerint a szellemitulajdon-jogokkal (IP-jogokkal) rendelkező vállalatok 93%-a pozitív hatást tapasztalt üzleti tevékenységében: egyetlen oltalom megszerzése átlagosan 10%-os növekedési többletet eredményezhet.

 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) IP Hősök elnevezésű kampányában olyan vállalatokat mutat be, amelyek tudatosan alkalmazzák a szellemi tulajdonvédelem eszközeit – ezúttal a körforgásos gazdaság területén. Az IP Hősök kampány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az innovatív vállalatok oltalomszerzéssel növelhetik piaci előnyüket és versenyképességüket.

 A szellemi tulajdon védelme a fenntarthatóság szolgálatában

Az elmúlt évtizedek során jelentősen átalakult a vállalatok értékének összetétele. Míg az 1980-as években a vállalatok értékének 80%-át tárgyi eszközök, például gépek és épületek tették ki, ma már ez az arány 10%-ra csökkent. Napjainkban egy cég értékét több mint 90%-ban az immateriális javak, köztük a szellemi tulajdonjogok és a márkaérték határozza meg. Ez különösen fontos a körforgásos gazdaság terén, ahol az innovációk, a szabadalmak és a fenntartható technológiák védelme hosszú távon biztosítja a gazdasági növekedést.

 Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke kiemelte:

„Az oltalomszerzés nem csupán jogi védelmet biztosít, hanem gazdasági hasznot is hoz a vállalkozások számára. A tudatosan felépített és kezelt szellemi tulajdonjogi portfólió versenyelőnyt jelent a konkurenciával szemben. A legfontosabb azonban, hogy jogbiztonságot teremt, megvédve a feltalálókat és vállalkozásokat például a hamisítók ellen. Az oltalom megszerzése az első lépés a sikeres innovációhasznosításban.”

 Vannak jó példák

A kampányban bemutatott egyik példa az Aquaprofit Zrt., amely több mint 25 éve nyújt tervezési, kivitelezési és műszaki szaktanácsadási szolgáltatásokat az ipari és lakossági vízgazdálkodás területén. Egyik fejlesztésük, az AquaModisys fertőtlenítő berendezések alkalmazásával kiváló hatékonyságú fertőtlenítést tudnak megvalósítani minden olyan üzemben, ahol biológiai szennyeződésektől mentes vízre van szükség bármely gyártási, előállítási folyamat során. Különböző innovációikra 2 magyar használatiminta-oltalmat, 1 magyar szabadalmat és egy magyar védjegyet jegyeztek be. 

  „Számunkra az iparjogvédelmi oltalmak kulcsszerepet játszanak. Minden egyes szabadalom, használatiminta és védjegy, amelyet a cégünk regisztráltat, egy újabb lépés afelé, hogy vízgazdálkodási innovációink hosszú távon is fenntarthatóak és fejleszthetőek legyenek. Ez nem csupán üzleti stratégia, hanem elkötelezettség ügyfeleink és a környezet védelme felé.”

– mondta Udud Péter, az Aquaprofit Zrt. vezérigazgatója.

 A körforgásos gazdaság tele van lehetőségekkel, a technológiai fejlődés tempója jelentősen felgyorsult, számos új szabadalom fűződik magyar cégek, szervezetek nevéhez is, mint amilyen a BioFil Kft. is, amely mikrobiológiai talajoltó készítményeivel segíti a termőtalajok regenerálását, vagy az SZTE és a ThalesNano Zrt. együttműködése, akik olyan reaktort fejlesztettek, amely a szén-dioxidot még a kibocsátás előtt hasznos anyaggá alakítja át.

 Az IP jogok jelentősége a körforgásos gazdaságban

A szellemi tulajdonjogok, mint a szabadalmak, használati minták, védjegyek és formatervezési minták kulcsszerepet játszanak a fenntartható technológiák védelmében. Ezek az oltalmak segítenek az innovációk terjedésében, biztosítják a versenyelőnyt, és ösztönzik a további kutatás-fejlesztést, amely elengedhetetlen a körforgásos gazdaság széles körű elterjedéséhez.

 Az SZTNH a kampány során edukatív tartalommal és jó példával segíti a körforgásos gazdaságban aktív vállalkozásokat abban, hogy megértsék az oltalomszerzés fontosságát, és hogy felismerjék: az innováció nemcsak a jövő útja, hanem gazdasági értékkel is bír.