A magyar torma virágzik – mégis nehéz helyzetben vannak a termelők

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 04. 15. 11:34

Bár 2024-ben tovább nőtt a magyar tormaexport volumene, és a termés 85 százaléka már külföldön talál gazdára, a hazai tormatermesztők helyzete korántsem rózsás. A globális felmelegedés miatt egyre szélsőségesebb időjárás és az egyre akadozó munkaerő-ellátás olyan kihívások elé állítja a gazdákat, amelyek tartósan veszélyeztethetik a termelés biztonságát – figyelmeztetett Ujházi Attila, a Koch’s Torma Kft. ügyvezető igazgatója az Agrárszektor friss cikkében.

Hazánkban a tormatermesztés szinte teljes egészében Hajdú-Bihar vármegyére koncentrálódik, itt található a termőterületek 98 százaléka. A torma iránti kereslet elsősorban szezonálisan, húsvét és karácsony környékén ugrik meg, amikor a sonka vagy a füstölt hal mellé elengedhetetlen a reszelt torma – legyen az natúr vagy tejszínes változat.

Nyugat-Európában főként a karácsonyi menüsor részeként fogyasztják, míg a közép- és kelet-európai országokban a húsvéti asztalok állandó szereplője. Nem véletlen, hogy a fő exportpiacok között szerepel Németország, Lengyelország, Csehország és az Egyesült Királyság is.

A számok mögött a valóság

A 2024-es évben 9,5 ezer tonnára nőtt a kivitel, ami 13%-os mennyiségi emelkedést jelentett az előző évhez képest. Az export értéke 5,6 milliárd forintra rúgott, ami 20%-os növekedés. Ez elsőre jól hangzik, ám a gazdák mégsem ünnepelnek: a terméshozam ugyanis visszaesett, és az egekbe szökő árak mögött komoly termesztési nehézségek állnak.

A Budapesti Nagybani Piacon például a belföldi friss torma ára 2024-ben 1705 Ft/kg volt, 2025 első nyolc hetében azonban már 2000 Ft/kg-ra emelkedett – ez 65 százalékos drágulást jelent.

A klímaváltozás a földeken is érezteti hatását

A torma melegkedvelő növény, ugyanakkor rendkívül érzékenyen reagál a talaj vízháztartására. Az egyre gyakoribbá váló száraz időszakok és a csapadék egyenetlen eloszlása megnehezítik az ültetvények fenntartását, különösen nyáron, amikor elengedhetetlen a rendszeres öntözés.

„A hajdúsági termőtájak ligetes, erdős környezete némi természetes vízmegtartást biztosít, de ez már nem elég” – mondta Ujházi Attila. A jelenlegi gazdasági és klimatikus környezet arra kényszeríti a gazdákat, hogy egyre rugalmasabbak és alkalmazkodóképesebbek legyenek, különben a hazai tormatermesztés jövője kérdésessé válik.

A jövő a specializációé

Ujházi szerint a következő években elengedhetetlenné válik a termesztési technológiák fejlesztése és a termelők specializálódása. Az ágazat eddig nem kapott olyan célzott támogatásokat vagy innovációs lendületet, amely segítette volna a versenyképesség megőrzését. A torma tehát lehet, hogy továbbra is keresett lesz külföldön – de az már kérdés, ki és hogyan fogja megtermelni.