A magyar termelők számára a klímaváltozás és a piaci árrobbanások egyre nagyobb problémát jelentenek

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 02. 21. 10:24

A magyar mezőgazdaság évtizedek óta a búza, kukorica, napraforgó, árpa, repce és szója termesztésére épül, hiszen ezek a növények a legalkalmasabbak hazánk éghajlati és piaci viszonyaihoz. Azonban az ágazat szereplői egyre inkább felismerik, hogy szükség van az új növények bevonására is, amely nemcsak a gazdák stabil megélhetését, hanem az agrárszektor fenntarthatóságát is elősegítené. Az elkövetkező években a kérdés az, hogy a támogatási rendszerek, a nemesítési innovációk és a termelési technológiák fejlődése miként alakítja majd a magyar mezőgazdaság jövőjét – írja az Agrárszektor.

Szükség van az innovatív megoldásokra

A Corteva Agriscience, a KWS és a RAGT szakemberei egyetértenek abban, hogy a magyar termelők számára a klímaváltozás és a piaci árrobbanások egyre nagyobb problémát jelentenek. Az aszály, a szélsőséges időjárási viszonyok és a termelési költségek emelkedése jelentős hatással van a gazdálkodók döntéseire. Míg a korai érésű kukoricafajták iránt mindig is nagyobb volt a kereslet, az utóbbi években a hosszabb tenyészidejű hibridek is beérnek a megváltozott éghajlati körülmények között.

A Corteva elemzései szerint a termelők körében régiónként eltérő a vetési kedv, amely nagyban függ az előző év hozamaitól és az adott terület klimatikus viszonyaitól. Azokon a területeken, amelyeket kevésbé érintett az aszály, nagyobb a hajlandóság a kukorica vetésére, míg az erősen aszályos régiókban a termelők egyre inkább más alternatív növények termesztését keresik.

A szakértők szerint Magyarországnak nem szabad kizárólag a kukorica és búza termesztésére támaszkodnia. Bár jelenleg nincs olyan növény, amely teljes mértékben helyettesíteni tudná a kukoricát, a cirok például egyre nagyobb érdeklődésre tart számot, köszönhetően az alacsonyabb vízigényének és a szárazságtűrésének. A KWS és a RAGT szakemberei hangsúlyozták, hogy a növényválasztás során a gazdálkodóknak a saját területük adottságait és az éghajlati trendeket kell figyelembe venniük.

A RAGT szerint a magyar termelők az utóbbi években egyre rövidebb tenyészidejű növényekre váltottak, hogy csökkentsék a szárítási költségeket és minimalizálják az aszály okozta termésveszteséget. Azonban hosszú távon a termelőknek mérlegelniük kell, hogy a rövidebb tenyészidejű hibridek valóban megfelelő hozamot biztosítanak-e számukra.

A gazdálkodók számára a pályázatok és támogatási programok kulcsfontosságúak lehetnek a modern technológiák bevezetésében és az új növények termesztésének támogatásában. Az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) például olyan gazdáknak nyújt segítséget, akik fenntarthatóbb, klímabarát termelési módszereket kívánnak alkalmazni.

Az új technológiák, mint például a precíziós gazdálkodás, az öntözési rendszerek fejlesztése és a mesterséges intelligencia alapú termelési döntések, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodjon a változó körülményekhez. A Corteva szerint a digitális megoldások és a genetikai fejlesztések révén a termelők hatékonyabban tudják optimalizálni a hozamokat és csökkenteni a kockázatokat.

A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások és lehetőségek egyensúlya kulcsfontosságú a következő évek szempontjából. Míg a támogatási rendszerek segíthetnek a gazdálkodóknak az új növények és technológiák bevezetésében, hosszú távon a piac és a környezeti tényezők fogják meghatározni, hogy milyen irányba halad az ágazat.