A magyar termékek és a patriotizmus

A készülő, magyar termékről szóló rendelet rendelet egyik célja, hogy rendet vágjon a jelenlegi önkényes – helyenként a vásárlót is megtévesztő – megjelölések, üzenetek között, és nem utolsósorban a korrekt és megfelelő tájékoztatással motiválja, ösztönözze a fogyasztókat a hazai eredetű, Magyarországon, lehetőleg magyar alapanyagból készült termékek vásárlására.

Számomra azonban sokkal izgalmasabb, hogy ezzel a szabályozással is (főleg, miután önkéntes jelölésről van szó) egy lépést teszünk a hazai élelmiszeripar-agrárium vertikum stabilizálása felé.

Magyarország jövője, sikeres fejlődése elképzelhetetlen a magyar vidék társadalmi, szociális és gazdasági felvirágoztatása nélkül. A következő 10-15 év legnagyobb „társadalmi projektje” – meggyőződésem – a magyar vidék. Ez komplex program, amelyhez hozzátartozik az oktatás, az általános felemelkedés, a műveltség, a lakosság megtartása, a helyi közösségek kialakítása. Ennek a programnak vezető szereplői az értelmiség, a formálódó civil közösségek, valamint a gazdaság, és ezen belül kiemelten a hazai élelmiszer-gazdaság teljes vertikuma. A munkahelyteremtés, az állandó stabil egzisztencia a vidék vonatkozásában nem képzelhető el sorvadó – teljesítményét tekintve folyamatosan csökkenő – agrár- és élelmiszer-vertikum mellett.

Keresletet kell teremteni a magyar élelmiszer-gazdaság termékei iránt, és egyben kínálatot is biztosítani a kereskedelem polcain, hogy elérhetőek legyenek. Itt nincs azonnali revolúció, csak „folyamatos evolúció”, amivel el lehet jutni oda, hogy a lakosság szervezett kereskedelemben beszerzett élelmiszerei között meghatározóak legyenek a hazai eredetű termékek.

Ez nem protekcionizmus (nincs benne adminisztratív korlátozás), hanem egészséges, józan patriotizmus, amit más nemzeteknél is látunk – valamint józan racionalitás.