A magyar példa lett a modell: MediaMarkt-innováció, digitális jövőkép és európai összefogás

A „store-in-store”, azaz „áruház az áruházban” koncepció Magyarországról indult, és mára több ország is átvette – emlékeztetett Karsten Wilderberg, a MediaMarkt anyavállalatának vezérigazgatója. Mint mondta, a modell eredetileg kifejezetten a magyar piacra lett kifejlesztve a Tesco áruházaival közös együttműködés részeként, ám a formátum annyira sikeres lett, hogy más országok – például Olaszország – is átvették a koncepciót.

Magyarország a MediaMarkt térképén: jóval több, mint egy piaci egység

„Magyarország nagyon fontos piac a számunkra” – fogalmazott Wilderberg, hozzátéve, hogy a magyar csapatot régóta erősítő Szilágyi Gábor ügyvezető igazgató jelentős mértékben hozzájárult a nemzetközi sikerekhez is. A hazai jelenlét értékesítési szempontból is kiemelkedő, de a vezérigazgató külön hangsúlyozta: Magyarország innovációs központként is kulcsfontosságú a cégcsoport életében.

A fizikai boltok további bővítése helyett a fókusz a digitális fejlesztésekre helyeződik át – jelezte a szakember. A cég célja, hogy a meglévő hálózat mellett új szintre emelje a digitális szolgáltatásokat és a vásárlói élményt, mindezt a piaci trendekkel összhangban.

Német és magyar gazdaság: egymásra utalva

Wilderberg kitért a német gazdaság jövőjére is, amely szerinte most fordulóponthoz érkezhet. Az 500 milliárd eurós német infrastrukturális fejlesztési csomag új lendületet adhat az ország fejlődésének, és a védelmi kiadások emelése is a stabilitást szolgálja – jegyezte meg. Hozzátette: ezek a beruházások nemcsak Németországot, hanem a teljes európai régiót erősítik.

A magyar gazdaságról szólva Szilágyi Gábor hangsúlyozta a német–magyar kapcsolatok jelentőségét. „Exportunk és külkereskedelmünk legnagyobb része Németországgal zajlik, így erősen függünk tőle” – mondta. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a kormány új külgazdasági stratégiával nyitott a keleti piacok felé, ami diverzifikálhatja a kockázatokat.

Konvergencia és kihívások

Szilágyi szerint hazánk kis, nyitott gazdaságként érzékenyen reagál a külső hatásokra, különösen a forint árfolyam-ingadozásaira és az inflációs nyomásra. Ugyanakkor pozitív folyamatként emelte ki a konvergenciát: a magyar egy főre jutó GDP már az EU-átlag 74–76%-án áll, és a térség országai rendre gyorsabb növekedést mutatnak, mint a nyugat-európai átlag. „A bérek évek óta kétszámjegyű növekedést mutatnak” – tette hozzá.

A technológiai jövő formálói: AR-szemüvegek, AI és robotika

Wilderberg szenvedéllyel beszélt a legújabb technológiai fejlesztésekről, különösen a kiterjesztett valóságot kínáló eszközökről. A Meta Orion AR-szemüvegét „forradalmi élményként” írta le, amely természetes mozdulatokkal vezérelhető, és új szintre emeli a digitális interakciót. A dizájn szempontjából pedig olyan márkákkal fuzionálhat, mint az Oakley vagy a Ray-Ban.

„Ez teljesen új interfészt jelent, amely kibővíti azt, amit ma a mobiltelefonokkal csinálunk. És ha jól is néz ki, az csak hab a tortán” – mondta.

A robotika fejlődéséről szólva elárulta: a mesterséges intelligenciával felszerelt kis robotok tanulási képességei elképesztő sebességgel fejlődnek. Ezek a technológiák szerinte alapvetően formálják majd át a felhasználói élményt és az ember–gép interakciót.

MI és társadalom: az alkalmazkodás tempója a valódi kihívás

A mesterséges intelligencia kérdésében a vezérigazgató óvatos optimizmussal fogalmazott. Szerinte a társadalom egyik legnagyobb kihívása az, hogy az emberi adaptáció biológiailag lassabb, mint az innováció sebessége. „A változások olyan gyorsak, hogy nem biztos, hogy van időnk feldolgozni őket” – figyelmeztetett.

Az MI fejlődését ugyanakkor elkerülhetetlennek és meghatározónak tartja. „Ez az egyik legmélyebb változás, amit valaha megtapasztalhatunk, mert az emberi intelligencia monopóliuma megszűnni látszik” – mondta. Hozzátette: az embereknek két választásuk van: félnek a változástól, vagy aktívan részt vesznek benne, így alakítva annak irányát.

Európa összetartozik – és szüksége van Magyarországra

Karsten Wilderberg a beszélgetés végén hangsúlyozta: Európának egységesen kell fellépnie a globális kihívásokkal szemben. „Magyarország történelmi és kulturális szempontból is szerves része Európának, és az is marad” – fogalmazott. Úgy véli, az európai egység megerősítése nemcsak politikai, hanem gazdasági érdekként is kulcsfontosságú.

„Ha az európai országok jobban együttműködnének, és közösen tennék fel a kérdést, hogy mit tehetünk még, mindenki jobban járna. Ehhez pedig minden tagállamra szükség van – Magyarországra is.”