A magyar nők ötöde, a férfiak negyede nem hisz az egészségmegőrzésben
A magyarok nagy része (78%) fontosnak tartja az egészségmegőrzést, ugyanakkor a megkérdezettek csaknem felének csak akkor jut eszébe, hogy az egészségért tenni is kell, amikor már beteg – mutatják a Pilulka.hu reprezentatív felmérésének adatai, amit az április 7-ei, egészségügyi világnap alkalmából tettek közzé. Emellett a nők 20, a férfiak 24%-a egyáltalán nem hisz az egészségmegőrzésben. Az ötvenes korosztály tudatosságban és tettekben is kiemelkedik az egészségmegőrzés terén.

Sokan vesznek vitaminokat
75 évvel ezelőtt, 1948. április 7-én alakult meg az ENSZ szakosított intézményeként az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. Erre emlékezünk az egészségügyi világnapon. Az elmúlt évtizedekben az egészség fogalma több ízben bővült, módosult, a kezdetekkor a WHO a következőképp írta le:
„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”.
Tudjuk, hogy fontos, mégis csak akkor kapjuk össze magunkat, amikor már baj van
A magyarok 78%-a tartja fontosnak az egészségmegőrzést, de a felmérésben résztvevők csaknem fele (45%) hiába tudja, hogy fontos, csak akkor jut eszébe, hogy tenni is kellene érte, amikor már beteg. Minden 3. válaszadó mondta, hogy folyamatosan tesz is az egészségének a megőrzéséért. Tudatosság tekintetében kiemelkednek az ötvenesek és a harmincasok: az ötvenes korosztály 44%-a, a harmincasnak pedig a 37%-a mondta, hogy tisztában van azzal, hogy fontos az egészségének megőrzése és folyamatosan tesz is ezért. Ezzel az előbbinél át is billent a mérleg nyelve: egyedül az ötvenesek körében vezet azok aránya, akik tudják is, hogy fontos az egészségmegőrzés és tesznek is érte. A harmincas korosztály áll a legközelebb ahhoz, hogy ez róluk is elmondható legyen.
Az ENSZ-nek definíciója van rá, mégis van olyan magyar, aki nem hisz benne
A Pilulka.hu reprezentatív felmérése szerint a magyarok 22%-a nem hisz az egészségmegőrzésben, amelyet az ENSZ a következő módon definiált:
„az egészégmegőrzés olyan fogalom, amely az egészséget elősegítő életmód, és az ezt ösztönző társadalmi, gazdasági, környezeti és személyes tényezők támogatását öleli fel”
A férfiak 24%, a nők 20%-a válaszolta a kutatásban, hogy nem hisz ebben. Az iskolai végzettség fokával egyre nő a tudatosság. A 8 általánost végzettek 32, a szakmunkások 29, az érettségivel rendelkezők 19, a diplomások 12%-a mondta, hogy az egészségmegőrzés szerinte humbug vagy hogy azért nem hisz benne, mert szerinte a genetikát nem lehet kicselezni.
Vitaminokkal őrizzük az egészségünket
A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy mikről gondoljuk azt, hogy hozzájárulhatnak az egészség fenntartásához, javításához. A listát a vitaminok, étrendkiegészítők vezetik, a válaszadók 72%-e jelölte meg ezeket. Grósz Béla, a Pilulka.hu online drogéria magyar piacért felelős ügyvezetője elmondta, hogy az eladási adataik is ezt támasztják alá, hiszen náluk a baba-mama termékek után a vitaminok és az étrendkiegészítők a legkelendőbbek.
„Tudatos egészségmegőrzés nélkül aligha élhetünk egészséges életet. Szomorú, hogy vannak olyanok, akik nem hisznek ebben. Meglehetősen elkeserítő az is, hogy csak a magyarok 11%-a mondta azt, hogy sokat mozog, mert tudja, hogy ezen áll vagy bukik az egészsége”
– tette hozzá Grósz Béla, aki a profi kerékpársportból érkezett az üzleti világba.
Kapcsolódó cikkeink
Az ENSZ Statisztikai Bizottsága új globális indikátort fogadott el a változatos étrend mérésére
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az ENSZ Gyermekalapjával…
Tovább olvasom >Lendülj formába idén tavasszal! – szakértői tippek az aktív életmódhoz
A tavasz közeledtével egyre többen érzik a vágyat, hogy új…
Tovább olvasom >Feldolgozott húsok: egészségesek vagy inkább kerülendők?
A magyarok körében rendkívül népszerűek a felvágottak, amelyek gyors és…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >