A magyar mezőgazdaságnak reagálnia kell a megváltozó külső körülményekre

(Fotó: AM/Pelsőczy Csaba)

Nagy István a Pécsi Tudományegyetem (PTE) mecsekaljai szőlőbirtokán rendezett Baranyai Agrár Nap elnevezésű fórum megnyitóján felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódása miatt a szomszédos ország agrártermékei valószínűleg hosszú időn keresztül jelen maradnak Európában. Az egyre szélsőségesebb időjárás és a változó fogyasztói szokások is arra kényszerítik a magyar mezőgazdászokat, hogy reagáljanak az őket érő kihívásokra, kezdjenek lépéseket a piaci rések kitöltésére, fektessenek nagyobb hangsúlyt a tisztes haszonnal is kecsegtető zöldség- és gyümölcstermesztésre. A magyar kormány éppen ezért már ettől az évtől és a következő esztendőkben folyamatosan jelentős támogatásokkal fogja segíteni azokat a termelőket, akik látnak fantáziát a korszerű technológiákban, és a tömegtermelés helyett a kertészeti zöldség-gyümölcs ágazat felé nyitnának, mert „ebben van a piaci fölény; mindenki ezt keresi” – fogalmazott. A miniszter rámutatott: a magyar gabonatermesztők a jövőben képtelenek lesznek felvenni a versenyt az európai piacon tartósan jelen lévő ukrán gazdákkal, akik több százezer hektáros, egybefüggő és kiváló minőségű földjeiket a lehető legkorszerűbb nyugati technológiákkal, rendkívüli hatékonyság mellett művelik.

Ezért okozott nagy problémát az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importja

Kitért rá: az Európai Unió részéről Ukrajnának biztosított, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó teljes vámmentesség miatt a korábbi időszakhoz képest ezerszer több ukrán termék érkezik Európába, ami leküzdhetetlen problémát okoz az uniós gazdáknak, főként az Ukrajnával szomszédos országokban élőknek, ahova olcsón tudnak szállítani. A probléma a miniszter szerint minden mezőgazdasági ágazatban jelentkezik, de legfőképpen a gabonatermesztőket, újabban pedig a méztermelőket sújtja. Kijelentette: bár az ukrán gabonatermékek behozatalának tilalma még tart, és szeptember 15-ig marad, a magyar kormány a továbbiakban is ragaszkodik az érvényben tartásához és – ha másképpen nem megy – nemzeti intézkedéssel védi meg saját piacát, a magyar gazdákat. Közölte: a magyar kormánynak megoldási javaslata szerint létre kellene hozni egy olyan alapot, amivel az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitját tudják támogatni. Így lehetne versenyképes áron eljuttatni az ukrán gabonát a korábbi célországaiba, Afrikába és a közel-keleti térségekbe. A magyar gazdáknak a kiszámíthatatlan időjárás okozta hatásokra és az emberek egyre egészségtudatosabb táplálkozásai szokásai mellett arra is ügyelniük kell, hogy az ágazat ne maradjon fiatalok nélkül. Ezekre a kihívásokra jól átgondolt, bátor lépésekkel, fejlesztésekkel lehet válaszolni a miniszter szerint, e tekintetben a kormányzat továbbra is erős szövetséges lesz, és „az agrár- és élelmiszeriparra stratégiai, nemzetbiztonsági szintű ágazatként tekint” – fogalmazott. Nagy István ismertette: a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban 5400 milliárd forint jut az agráriumra, a vidékfejlesztési forrásokhoz pedig Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít, amivel háromszor több jut a fejlesztésekhez, mint a megelőző hét évben. Kiemelte: a feldolgozóipar fejlesztésére több mint 750 milliárd forint fordítható a következő években. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, a rendezvény védnöke rámutatott: európai uniós szinten is szükség van arra, hogy az agráriumot érintő kihívásokra reagálni tudjanak a gazdák, ehhez pedig a mezőgazdászokat megértő és segítő döntéshozókra van szükség. Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke méltatta, hogy a kormányzat 2010 óta támogatja a mezőgazdaság szereplőit, fejlesztéseiket, a helyi termelőket. Az agráriumból élők többletbevétele a helyi gazdaság erősödését szolgálja – fűzte hozzá. Madaras Zoltán, a rendezvény házigazdája, a Mecsek déli lankáin 30 hektárnyi szőlőültetvényt kezelő PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (SZBKI) elnöke arról beszélt, hogy mintegy 70 éve 1800 szőlőfajtát gondoznak, tartanak fenn. A jövőben a betegségekkel szemben ellenállóbb, rezisztens csemegeszőlő-fajtákkal is kísérletezni fognak.

A rendezvényt megelőzően avatták fel az agrárminiszter jelenlétében a PTE SZBKI új, 0,5 hektáros ökológiai művelésű csemegeszőlő ültetvényét 650 tőkével

Az új ültetvényt további fajtákkal gazdagítaná a kutatóintézet, jelenleg 22 új szőlőfajta bejelentése zajlik. Nagy István a rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon negyedénél is kevesebb csemegeszőlőt termelnek, mint amennyit az emberek elfogyasztanak. Az agrártárca ösztönzi az olyan kezdeményezéseket, amelyek javítanának ezen a helyzeten – jegyezte meg.

MTI