A magyar mezőgazdaság természetes szövetségese az élelmiszeripar

(Fotó: AM/Pelsőczy Csaba)

Viski József a Júlia-Malom Kft. búzakorpa-alapú takarmánykiegészítő pelletáló üzemének átadó ünnepségén kiemelte: a magyar mezőgazdaság számára fontos, hogy az élelmiszeripar minél nagyobb mértékben támaszkodjon magyarországi alapanyagokra, mert ez is szükséges ahhoz, hogy a gazdák megfelelő választ tudjanak adni a piaci kihívásokra, és meg tudják őrizni, sőt erősíteni tudják a versenyképességüket. A Júlia-Malom Kft. a mintegy 2,2 milliárd forint összértékű beruházásához 1,15 milliárd forint támogatást nyert, amelyből a most elkészült korpapellet-előállító üzem létesítéséhez 437 millió forintnyi támogatást használt fel, és amely révén a társaság az eddig is képződő takarmánykorpát fogja tovább feldolgozni és hozzáadott értékkel piacra dobni – ismertette. Az államtitkár elmondta: a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy az olyan negatív külső tényezők, mint az orosz-ukrán háború régiós hatása, a kiszámíthatatlan klimatikus viszonyok vagy az egyre gyakoribb állat- és növénybetegségek ellenére is a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el az ország. „Ezért hirdettük meg a 100 új gyár programot, amit mostanra 150-re emeltünk, hiszen az ipar fellendülése és a beruházási aktivitás erősítése kulcsfontosságú” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez a program jelentős szerepet játszik a gazdaság teljesítményének növelésében, miközben támogatja a vállalkozásokat és a munkahelyteremtést is. „Ezért hirdettük meg a 100 új gyár programot, amit mostanra 150-re emeltünk, hiszen az ipar fellendülése és a beruházási aktivitás erősítése kulcsfontosságú” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez a program jelentős szerepet játszik a gazdaság teljesítményének növelésében, miközben támogatja a vállalkozásokat és a munkahelyteremtést is. Mint mondta: a 150 gyárból 43 élelmiszer- és feldolgozóipari vállalkozás, amelyet a korábbi vagy a jelenlegi agrártámogatási ciklusból támogatnak. Ezek közül a most záruló Vidékfejlesztési Programból 6 vállalkozás 22 milliárd forinthoz, a jelenlegi Közös Agrárpolitika (KAP) keretéből pedig további 28, összesen már 128 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott. Mivel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar sok tekintetben egymásra utalt, a feldolgozó kapacitások megerősítésére már jó ideje gondot fordít a kormány – emelte ki az államtitkár. Felidézte, hogy a 2014-ben útjára indított Vidékfejlesztési Program egyik fő célja, a vidék népességmegtartó képességének fokozása érdekében a vidéki életkörülmények javítása és ennek keretében a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés, a kertészetek, a növénytermesztés vagy az élelmiszer-feldolgozás támogatásának előtérbe helyezése volt. Ennek köszönhetően az elmúlt 10 évben 1300 élelmiszeripari feldolgozóüzemi támogatásról döntött az Agrárminisztérium – mondta. „A vidékfejlesztésre fordított összesen mintegy 3000 milliárd forintból több mint 310 milliárd forint volt az az összeg, amivel a magyarországi élelmiszer önellátásunk erősítéséhez járultunk hozzá, és ez mintegy 700 milliárd forintnyi fejlesztést tett lehetővé az elmúlt évtizedben Magyarországon” – húzta alá.

A kormány továbbra is, a mostani uniós költségvetési ciklusban is stratégiai ágazatként tekint az élelmiszeriparra

A Vidékfejlesztési Program keretében több mint 5400 milliárd forintnyi támogatást tesz lehetővé a magyar agráriumban és az élelmiszeriparban a mostani 7 éves uniós költségvetési ciklusban. Ennek keretében az élelmiszeriparra szánt közel 500 milliárd forintnyi támogatásra a pályáztatás már tavaly elkezdődött, és eddig a nagyobb élelmiszeripari üzemek fejlesztésére 302 milliárd forintnyi, a kisebb pályázók esetében pedig mintegy 40 milliárd forintnyi támogatás megítéléséről született döntés – sorolta Viski József. Johann Tiemens, a Júlia-Malom Kft. egyik ügyvezető igazgatója felidézte, hogy több mint 20 éve egy búzaföldön álmodták meg az első malom épületét. A mára európai szintű malomipari üzemmé fejlődött létesítményt a gazdák, környékbeli termelők évente 3 millió tonna gabonával látják el. Csontos Attila, a kft. másik ügyvezető igazgatója felidézte, hogy Kunszállásra logisztikai szempontból esett a választásuk, hiszen az ország közepének tekinthető. Felidézte, hogy 2006-ban adták át a második, majd rá két évre a harmadik malmot. Később két alkalommal építettek silókat, tehát folyamatosan bővítették a vállalkozást. Bernáth Csaba, a Júlia-Malom Kft. szintén ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy céljaik, fejlesztéseik eléréséhez nagyban hozzájárult a kiszámítható, vállalkozásbarát szabályozás és a célzott élelmiszeripari támogatások. Mint mondta, működésükre jellemző, hogy az elérhető legkorszerűbb technika beépítése mellett kizárólag magyar alapanyagot vásárolnak és dolgoznak fel. Piacaik több mint hetvenöt százaléka is magyarországi – tette hozzá.

Az eseményen elhangzott, hogy a pelletálló üzem – amely része egy beruházási sorozatnak – a dabasi székhelyű Vitafort Zrt.-vel való együttműködés eredményeként jött létre

Csontos Ádám, a Júlia-Malom Kft. műszaki igazgatója ismertette, hogy az általuk előállított melléktermékhez, a búzakorpához a pelletálás során a Vitafort Zrt. által biztosított ásványi anyag és vitamin keverékeket, premixeket adnak, így javítva annak eltarthatóságát, tárolhatóságát és kezelhetőségét. Az így előállított késztermékek kiegészítő takarmányként szolgálnak. Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Júlia-Malom Kft.-vel való együttműködésük során egy termékcsalád négy termékét gyártják majd. „Egy olyan termékben gondolkodtunk, amely biztos hátteret ad a szarvasmarhák egészségmegőrzéséhez és a jó termelési eredmények eléréshez” – tette hozzá.

AM/MTI