A magyar mezőgazdaság képes a megújulásra

Hubai Imre a kukoricanemesítő és kukorica-vetőmagot forgalmazó Pannon Genetic Kft. több mint 2 milliárd forintból megvalósult vetőmagüzemének átadásán hangsúlyozta: a beruházás „nem csupán kapacitást bővít, hanem tudást is épít”. Hozzátette: az itt zajló nemesítési munka – az évente több ezer új hibrid tesztelése -, biztos alapot teremt a jövő nemzedékeinek, és erősíti a magyar agrárium technológiai hátterét. „Ez az üzem nemcsak feldolgoz, hanem a jövőt is formálja” – fogalmazott, hozzátéve, nem véletlen, hogy a fejlesztés elnyerte Az év agrárberuházása díjat. Ez az elismerés visszaigazolása annak, hogy itt valóban kiemelkedő, európai mércével is versenyképes tevékenységet szolgáló létesítmény jött létre – közölte. Az államtitkár szerint egy olyan időszakban vagyunk, amikor a mezőgazdaság egyszerre szembesül a klímaváltozással, a piaci bizonytalanságokkal és a növekvő termelési elvárásokkal. Ebben a környezetben a válságálló mezőgazdaság válaszai egyértelműen az innováció, a hatékonyság és a fenntarthatóság. Ez a beruházás mindhárom területen példamutató – tette hozzá.

Fontos lenne a magyar genetikájú vetőmagok alkalmazása

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a vetőmagágazat helyzetéről szólva kiemelte: a magyar mezőgazdaságon belül a növénytermesztés termelési értéke évente mintegy 2000 milliárd forint, ezen belül a vetőmagágazat hozzávetőleg 200 milliárd forintot képvisel, amelynek 70-75 százaléka nemzetközi multinacionális cégekhez kerül. Hozzátette: „összességében elmondható, hogy mintegy 80 százalékban nem magyar genetikát alkalmazunk a hazai földeken”. A magyar genetika aránya az őszi búza esetében az elmúlt évtizedekben 78 százalékról 45 százalékra csökkent, a napraforgónál és a repcénél gyakorlatilag eltűnt, míg kukoricában a piac 95 százalékát kilenc multinacionális vállalat uralja, és mindössze 5 százalékot tesz ki a hazai genetika részaránya – jelezte. Utóbbit három szereplő birtokolja, köztük a Pannon Genetic. A rektor figyelmeztetett: változás hiányában 10-15 éven belül a magyar genetika teljesen eltűnhet a szántóföldekről, ami nemcsak gazdasági, hanem élelmiszerbiztonsági és nemzetbiztonsági kérdés is. Mint mondta, a kedvezőtlen folyamatok megfordításához állami szerepvállalásra, célzott nemesítési programokra és a legkorszerűbb technológiák alkalmazására van szükség. „A következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy összefogással – a gazdasági szereplőkkel együttműködve -, fejlesztési pályára állítsuk a vetőmagágazatot Magyarországon” – hangsúlyozta.

Családi vállalkozás foglalkozik a vetőmagnemesítéssel

Rádi Feríz, a Pannon Genetic egyik ügyvezető igazgatója elmondta, családjuk három generáció óta foglalkozik vetőmagnemesítéssel, és ezzel a beruházással testvérével, Rádi Martinnal nagyapjuk emléke előtt is tisztelegnek. Mint felidézte, az elmúlt években reorganizálták a nemesítési tevékenységet, és mára világszínvonalú technológiával dolgoznak. Jelenleg 35, az Európai Unióban elismert hibriddel rendelkeznek, amelyek közül 21-et már öccsével, saját fejlesztésként hoztak létre. Hozzátette: korszerűsítették a szántóföldi előállítási kapacitásokat és technológiákat, továbbfejlesztették a hibrid-előállítást, a most átadott üzem pedig ennek a fejlesztési folyamatnak a záró eleme. A következő időszak legfontosabb feladatai között a márkaépítést és a piaci terjeszkedést nevezte meg. Mint hangsúlyozta, a magyar genetikára épülő vetőmagágazat csak szakmai összefogással állítható tartós növekedési pályára. Az átadó ünnepség végén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pannon Genetic Kft. megerősítette együttműködését, és egy közös innovációs műhely létrehozását jelentette be.

AM/MTI