A magyar húsipar kihívásai és teljesítménye 2023-ban

A húsipar helyzete és szerepe az élelmiszeriparban

A húsipar az élelmiszeripar egyik legjelentősebb szegmense, 2023-ban az iparág vállalkozásainak 10%-át tette ki, és kiemelkedő szerepet játszott az árbevétel és a foglalkoztatás terén. A húsipari cégek 1505 milliárd forint árbevételt könyvelhettek el és mintegy 19,8 ezer főt foglalkoztattak, ami az élelmiszeriparban dolgozók 23,7%-át jelentette. Ugyanakkor a termelés és kapacitáskihasználás egyre inkább visszafogottabbá vált, részben gazdaságossági megfontolások és a csökkenő termelési volumen miatt.

Az élelmiszeripar szerkezete és külföldi tulajdon aránya

Az élelmiszeripari vállalkozások többsége kis- és mikrovállalkozás volt, arányuk elérte a 91,4%-ot, míg a nagy- és közepes vállalatok a cégek 8,6%-át tették ki. Ezek a nagyobb vállalatok azonban az árbevétel 90,7%-át és az exportból származó bevétel 96,2%-át adták, valamint az ágazat foglalkoztatotti létszámának 76,3%-át biztosították. Az iparágban jelentős volt a külföldi tulajdon aránya: a jegyzett tőke 46,3%-át külföldi befektetők birtokolták, míg a maradék 53,7%-on a hazai társasági, magán, állami és nonprofit tulajdonosok osztoztak.

A költségnövekedés hatása a termelésre és a fogyasztásra

2023-ban az infláció, az alapanyagárak, az energiaárak és a munkaerőköltségek emelkedése komoly nyomást helyezett az élelmiszeriparra. Egyes ágazatok munkaerőhiánnyal is küzdenek, amely tovább nehezíti a hatékony termelést és a versenyképességet. Ezek a növekvő költségek közvetlen hatással vannak a fogyasztókra is, mivel az élelmiszeripari termékek fogyasztói árai folyamatosan emelkednek, és egyes termékek esetében a drágulás miatt a fogyasztás visszaesett.

A jövő kihívásai és lehetőségei

A magyar élelmiszeripar számára a költségek optimalizálása és az innovációk bevezetése elengedhetetlen a piacon való helytálláshoz, különösen a jelenlegi, bizonytalan gazdasági helyzetben. Az iparági szereplők számára egyre fontosabbá válik az exportlehetőségek kiaknázása, míg a hazai piacon az árérzékenyebb fogyasztók figyelme továbbra is az alapvető élelmiszerek felé irányul, elősegítve a stabil kereslet fenntartását a létfontosságú termékek iránt.