A magyar húsipar kihívásai és teljesítménye 2023-ban
A 2023-as év a magyar élelmiszeripar számára jelentős kihívásokkal telt, ugyanakkor az iparág növekedést is elért, különösen az exportárbevételben. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint az élelmiszeripari vállalkozások száma 2023-ban 3892-re csökkent, ami 5,1%-os visszaesést jelent a 2020-as adatokhoz képest. Az iparágban dolgozók létszáma is közel 2%-kal csökkent, ugyanakkor az élelmiszeripar értékesítésből származó árbevétele 56,1%-kal nőtt, míg az exportárbevétel még nagyobb mértékben, 57,1%-kal emelkedett – írja az Agrárszektor.
A húsipar helyzete és szerepe az élelmiszeriparban
A húsipar az élelmiszeripar egyik legjelentősebb szegmense, 2023-ban az iparág vállalkozásainak 10%-át tette ki, és kiemelkedő szerepet játszott az árbevétel és a foglalkoztatás terén. A húsipari cégek 1505 milliárd forint árbevételt könyvelhettek el és mintegy 19,8 ezer főt foglalkoztattak, ami az élelmiszeriparban dolgozók 23,7%-át jelentette. Ugyanakkor a termelés és kapacitáskihasználás egyre inkább visszafogottabbá vált, részben gazdaságossági megfontolások és a csökkenő termelési volumen miatt.
Az élelmiszeripar szerkezete és külföldi tulajdon aránya
Az élelmiszeripari vállalkozások többsége kis- és mikrovállalkozás volt, arányuk elérte a 91,4%-ot, míg a nagy- és közepes vállalatok a cégek 8,6%-át tették ki. Ezek a nagyobb vállalatok azonban az árbevétel 90,7%-át és az exportból származó bevétel 96,2%-át adták, valamint az ágazat foglalkoztatotti létszámának 76,3%-át biztosították. Az iparágban jelentős volt a külföldi tulajdon aránya: a jegyzett tőke 46,3%-át külföldi befektetők birtokolták, míg a maradék 53,7%-on a hazai társasági, magán, állami és nonprofit tulajdonosok osztoztak.
A költségnövekedés hatása a termelésre és a fogyasztásra
2023-ban az infláció, az alapanyagárak, az energiaárak és a munkaerőköltségek emelkedése komoly nyomást helyezett az élelmiszeriparra. Egyes ágazatok munkaerőhiánnyal is küzdenek, amely tovább nehezíti a hatékony termelést és a versenyképességet. Ezek a növekvő költségek közvetlen hatással vannak a fogyasztókra is, mivel az élelmiszeripari termékek fogyasztói árai folyamatosan emelkednek, és egyes termékek esetében a drágulás miatt a fogyasztás visszaesett.
A jövő kihívásai és lehetőségei
A magyar élelmiszeripar számára a költségek optimalizálása és az innovációk bevezetése elengedhetetlen a piacon való helytálláshoz, különösen a jelenlegi, bizonytalan gazdasági helyzetben. Az iparági szereplők számára egyre fontosabbá válik az exportlehetőségek kiaknázása, míg a hazai piacon az árérzékenyebb fogyasztók figyelme továbbra is az alapvető élelmiszerek felé irányul, elősegítve a stabil kereslet fenntartását a létfontosságú termékek iránt.
Kapcsolódó cikkeink
Az EU 140 millió eurót fektet generatív mesterséges intelligencia bevezetésére az agrár-élelmiszeriparban is
Az Európai Bizottság négy új pályázati felhívást tett közzé a…
Tovább olvasom >Komoly átalakulásban a magyar tésztapiac
A szokások változása alapjaiban formálják át a magyar tésztapiacot –…
Tovább olvasom >Magyarország gazdasági sérülékenysége: okok, következmények és lehetséges kiutak
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai ismét ráirányították a figyelmet a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >