A magyar gazdák behozták a történelem rájuk rótta lemaradást

(Foto: AM/Vermes Tibor)

együttműködésével zajló képzési projektet bemutató konferencián azt mondta, a folyamatos fejlesztések eredményeként a mezőgazdaság egy hektárra vetítve 2021-ben folyó áron 169 százalékkal több új értéket termelt meg, mint 2010-ben. Hozzátette: ez a második legjobb eredmény az Európai Unióban, csak Írország előzi meg Magyarországot. Már ma is vannak Magyarországon olyan gazdaságok, amelyek technológiai színvonalukat tekintve felveszik a versenyt a nyugat-európai élmezőnnyel – közölte a politikus. Farkas Sándor úgy fogalmazott, a mezőgazdaság mára maga a high-tech: a precíziós gazdálkodás, az automatizálás, a robotika, a GNSS-alapú rendszerek, az önjáró eszközök, a drónok használata már nem pusztán egy vizionált jövő, hanem szerves része az agrárium jelenének, és a további fejlődés is a digitalizáció irányába visz. Kizárólag a digitális megoldások segítségével lehetséges növelni a termelés hatékonyságát és közben figyelemmel lenni teremtett világunk értékeire, a környezeti terhelés csökkentésére, az erőforrások észszerű felhasználására.

A magyar kormány elkötelezett támogatója annak, hogy a gazdák is egyre inkább megismerjék és alkalmazzák a digitális technológia előnyeit

Ezért született meg már 2019-ben a digitális agrárstratégia, amely négy alappillére: a digitális kompetenciák fejlesztése, a digitális „agrár-rezsicsökkentés”, az innovációs környezet fejlesztése, illetve a gazdálkodók digitális átállásának támogatása – közölte a politikus. A Vidékfejlesztési program a digitális átállást és a precíziós fejlesztéseket támogató pályázatain 2634 pozitívan elbírált kérelemre 192,33 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Az eddig kifizetett 119 milliárd forintból pedig 6 ezer modern traktort, 5200 precíziós munkavégzésre alkalmas munkagépet és csaknem 1300 kombájnt tudtak a gazdálkodók megvenni – ismertette az eredményeket az államtitkár. A kertészeti ágazatról szólva Farkas Sándor kifejtette, a már lezárult és a még folyamatban lévő pályázati támogatásokkal mintegy 1,5 millió négyzetméternyi új üvegházi és 900 ezer négyzetméternyi új fóliaborítású termesztőfelülettel lesz gazdagabb az ország és 5 ezer hektáron új gyümölcstermő ültetvény létesülhet. Mint mondta, a kertészet köztudottan nagy munkaerő-igényű ágazat, a felmerülő munkaerőhiányra pedig a gépesítés, a robotika, az automatizálás terjedése és a precíziós gazdálkodás jelentheti a megoldást. A Vidékfejlesztési Programban 20 ezer eszközzel – betakarító-és erőgéppel, valamint traktorral – bővülhet a géppark országszerte.

Az államtitkár hangsúlyozta a szakmai utánpótlás megteremtésének fontosságát

Szavai szerint a feladat nem egyszerű, hiszen a technológia gyors ütemű változása soha nem tapasztalt kihívásokat támaszt a szakképzési intézmények elé. Éppen ezért a magyar kormány olyan – együttműködésen és tudásmegosztáson alapuló – szakképzési rendszert dolgozott ki, amely a biztos szakmai alaptudásra és a foglalkoztatók által elvárt kompetenciákra épül. Ilyen az a magyarországi, romániai és szerbiai közép- és felsőoktatási intézmények együttműködésével zajló Erasmus+ projekt is, amely célja a munkaerőpiac szereplőinek bevonásával olyan, a növényházak automatizálásáról és távvezérléséről szóló magas színvonalú, hiánypótló tananyagok létrehozása, amelyekkel a diákok is a legújabb technológiák alkalmazásához szükséges tudás birtokába juthatnak – közölte a politikus.

MTI