A magyar export új lendületben: a közepes vállalatok egyre tudatosabban kezelik az árfolyamkockázatot, és új piacok felé nyitnak

A stabil irányok mellett figyelemre méltó a skandináv országokkal – különösen Norvégiával – folytatott kereskedelmi kapcsolat gyors élénkülése. A magyar export értéke 2024-ben több mint 60%-kal nőtt éves alapon, és a tendencia 2025-ben is folytatódik. Ez arra utal, hogy Észak-Európa új, ígéretes célpiaccá válhat a technológiai és ipari szektorban működő magyar vállalatok számára.

A KKV-k a magyar gazdaság alapjai – mégis nehezen férnek hozzá a professzionális árfolyamvédelmi eszközökhöz

Az Európai Bizottság SME Fact Sheet 2025 jelentése szerint a KKV-k adják a hazai magánszektor foglalkoztatásának több mint 65%-át és a bruttó hozzáadott érték közel 55%-át. A 2025-re vonatkozó előrejelzések enyhe, de stabil foglalkoztatásbővülést (+0,3%) és a magas termelékenységű, exportorientált ágazatok kedvező kilátásait mutatják.

A közepes vállalatok számára azonban az egyik legnagyobb kihívás továbbra is az árfolyamkockázat megfelelő kezelése – és éppen ebben a banki szektor kínálata gyakran hiányos.

A hagyományos bankok sok esetben nem biztosítanak a KKV-k számára olyan szintű árfolyamfedezeti megoldásokat és egyedi feltételeket, amelyekre ezeknek a vállalatoknak szükségük lenne. Emiatt a cégek jelentős része kiszolgáltatott marad a devizapiaci ingadozásoknak.

Az Akcenta éppen ezért a kis- és középvállalkozások első számú partnere a hatékony devizakockázat-kezelésben.

Ügyfélkörének döntő többsége KKV, amelyek olyan egyedi árfolyamokat, gyors nemzetközi fizetéseket és fedezeti eszközöket kapnak, amelyekhez hagyományos bankokon keresztül sokszor nem jutnának hozzá.

„A marzsok stabilitása nem szerencse kérdése”

Az euróval és a dollárral szembeni folyamatos árfolyammozgások mellett a vállalatok nem támaszkodhatnak pusztán tapasztalatra vagy megérzésekre. A tudatos kockázatkezelés ma már stratégiai fontosságú, különösen a feldolgozóiparban és a technológiai szektorban. A marzsok stabilitása nem szerencse kérdése: azok a cégek, amelyek aktívan alkalmaznak fedezeti megoldásokat, egyértelmű versenyelőnyhöz jutnak

– mondja Eduárd Kusala, az Akcenta magyarországi kereskedelmi igazgatója.

A szakember szerint a KKV-k körében érzékelhető a változás: egyre több vállalkozás fordul professzionális devizakezelési megoldások felé, és egyre kevesebben hagyatkoznak kizárólag banki alapajánlatokra, amelyek gyakran nem elég rugalmasak vagy nem kedvezőek számukra.

Demján Sándor Program – állami támogatás a magas hozzáadott értéket előállító exportőrök számára

A magyar kormány a természetes exportnövekedés mellett több kezdeményezést is indított a közepes vállalatok fejlesztésére. A 2024-ben elindított Demján Sándor Program 45 milliárd forintos költségvetéssel 2028-ig támogatja a magas hozzáadott értéket előállító ágazatokat – az ipari termeléstől az IKT-szolgáltatásokig. A cél a KKV-k innovációs képességének, nemzetköziesedésének és versenyképességi ellenálló képességének növelése.

A professzionális pénzügyi kockázatkezeléssel és a célzott állami támogatásokkal a közepes exportőrök további fejlődése meghatározó lesz ahhoz, hogy Magyarország megőrizze pozícióját Közép-Európa egyik legnyitottabb és legdinamikusabb exportpiacaként.