A magyar dinnye fele exportra megy

Akár 240 ezer tonna dinnye is teremhet itthon – írja a Magyar Hírlap Online. Ennek fele exportra megy, főként Németországba. A dinnyetermesztők 110 forint körüli kilónkénti fogyasztói árban bíznak a hazai piacon.

Növekedett az idén a görögdinnye termőterülete Magyarországon, mintegy öt százalékkal tavalyhoz képest, így 5300-5500 hektáron termesztik már ezt a gyümölcsöt. (Húsz-huszonöt éve a dinnye termőterülete csaknem háromszor ekkora volt.) Dorcsinecz Balázs, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács zöldségtermelői főbizottságának elnökségi tagja lapunknak elmondta: csaknem ezer családnak jelent megélhetést a dinnyetermesztés Magyarországon, a legtöbben egy-két hektáron gazdálkodnak, vannak, akik húsz-harminc hektáron, az átlagos méret öt hektár. A szakember hozzáfűzte: az átlagos termés 45 tonna hektáronként. Békés megyében, amely a hazai termés felét adja, intenzív technológiával termesztenek, például a fagy, a jégeső ellen alagútfóliával védekeznek, hektáronként 60 tonna is lehet a görögdinnye termés, míg a Nyírségben 30 tonna. Békésben idén nem tizedelte fagykár a termést, Nyírségben, Baranyában viszont gondot okozott a hideg időjárás.

A héten már lehet találkozni magyar görögdinnyével egy-egy piacon, a főszezon júliustól indul. Ha esős, párás, ködös idő lesz a következendő hetekben, az problémát okozhat majd a termesztőknek, mert gombás betegségek üthetik fel a fejüket. Ha napos, meleg időjárás lesz, akkor jó lehet az idei termés, az elnökségi tag szerint akár a 240 ezer tonnát is meghaladhatja. A talaj adottságai, a klíma teszi értékessé a magyar görögdinnyét. Dorcsinecz, aki maga is dinnyetermelő, megjegyezte: a görögdinnyének az az optimális, ha nappal 25-30 fok a hőmérséklet júniusban, éjjel 10-15 fok, a hőingadozás magasabb cukortartalmat idéz elő.

A Spanyolországból, Görögországból érkező dinnyékre ez nem feltétlenül igaz. Spanyol dinnyéket már most lehet vásárolni az áruházakban. Európában a spanyolok termelik a legtöbb görögdinnyét, a második helyért az olaszokkal viaskodunk. A magyar görögdinnyeexport leginkább Németországba, valamint Szlovákiába, Csehországba és Lengyelországba irányul.

Németországban gyakorlatilag már csak mag nélküli görögdinnyét fogyasztanak, ami édesebb, magasabb cukortartalmú, így itthon egyre több termelő tér át ilyen fajtákra.

Magyarországon az egy főre eső fogyasztás évente változó, nyolc-tíz kilogramm közötti. Kánikulában kelendőbb a görögdinnye. Tavaly átlagosan száz forint körül volt a dinnye kilónkénti átlagára a szezonban, mondta Dorcsinecz, így profitja nemigen keletkezett a termelőknek. Szerinte a dinnye kilónkénti fogyasztói átlagárának száztíz forintnak kellene lennie ahhoz, hogy megélhetést adjon a gazdálkodóknak. Az elnökségi tag hangsúlyozta: egy hektáron termesztett dinnyének a megtermelési és piacra jutási költsége több mint ötmillió forint.

Több millió forintnyi befektetést igényel a gazdáktól ugyanis az egy évig használható alagútfólia, valamint a jó vetőmag. Továbbá ehhez társulnak természetesen a munkaköltségek, a csomagolási árak, a szállítás díja és az áfatartalom is. (Vöő György, magyarhírlap.hu)