A magyar családi vállalkozások együttműködésbe fektetnek, nem a generációváltásba

Szerző: Trademagazin Dátum: 2024. 11. 22. 11:35

A ma Magyarországon működő 515 ezer társas vállalkozás több, mint 20 százaléka, azaz 130 ezer családi vállalkozásnak számít, ahol a tulajdonosokat valamilyen rokoni szál köti össze. Közöttük is több ezerre tehető azon családi vállalkozások száma, amelyek a rendszerváltás idején jöttek létre és a mai napig sikerrel működnek, azonban jövőbeli eredményességük záloga az, hogy több generációnak kell olajozottan együttműködnie. Többezer cég szembesül jelenleg is a vállalat élén azzal, hogy a cégkultúrának már néhány generáció közös munkáját kell tükröznie továbbá a fenntarthatóság szemléletének bevezetésével és kommunikációs kihívásokkal is küzdenek – derül ki az egyik legnagyobb, hazai alapítású tréningcég, a Comline Budapest összefoglalójából.

A családi vállalatokon belül többezer céget érint ma a generációk közötti együttműködés kérdése, hiszen gyakran az alapító – javarészt hatvanas évei végén, hetvenes évei elején járó -, idősebb, és akár további kettő korosztály is megpróbál eltérő értékek, motiváció és munkamorál mentén a cég élén dolgozni.

Új generáció, új kommunikációs stílus

A kérdéssel nemzetközi kutatások is foglalkoznak, a PwC 2023-as Family Business Survey legfontosabb állításai a generációváltás és az üzleti fenntarthatóság kérdéseit, valamint a családi vállalkozások általános kihívásait és lehetőségeit feszegetik. Bár a vállalatok 79%-a rendelkezik világos üzleti céllal, ennek kommunikációja és a hosszú távú stratégiai tervezés hiányos, különösen a nem pénzügyi célok, például az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok terén. Nagy Béla, a Comline Budapest vezető trénere, tulajdonosa hozzátette:

“Hazai ügyfélkörünkben nem ritka, hogy akár négy generáció is dolgozik együtt, egy vállalatban. Más a motivációjuk, mások a kihívásaik és eltérő a munkastílusuk. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy meg tudják teremteni azt az egyensúlyt, amiben a vállalat továbbra is sikeresen működhet. Ha pedig olyan, nem pénzügyi célok mentén is döntést kell hozniuk, mint például az ESG szabályozásnak való megfelelés, akkor előfordulhat, hogy ez konfliktusforráshoz vezet.”

Az idősebbek már nem, a fiatalabbak még nem értik

Az egyre fontosabbá váló fenntarthatóság, azon belül pedig az ESG irányelvek beépítése nehéz döntési helyzeteket teremthet. Az újabb generációk nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és annak társadalmi hatásaira, az idősebb korosztály számára pedig sok esetben kihívás ezt megérteni, elfogadni a fontosságát. Szintén a PwC felméréséből derül ki, hogy a családi vállalkozások csupán kis hányada (20%) kommunikál világosan az ESG céljairól, és mindössze 9% rendelkezik dedikált, fenntarthatósággal is foglalkozó vezetővel. Nagy Béla hozzátette:

“Mindez arról is árulkodhat, hogy a fiataloknak még nem volt lehetősége a fontossági sorrendben előre hozni a fenntarthatóságot, az ESG irányelvek bevezetését, pedig hamarosan ez törvényi kötelezettsége is lesz a vállalatoknak hazákban is.”

Családi harmónia visszaköszön a vállalatirányításban

A családi konfliktusok és az ezek kezelésére irányuló struktúrák hiánya is problémát jelent. A PwC felmérés válaszadói körében mindössze 19% rendelkezik hivatalos konfliktuskezelési eljárással, ami nagy kockázatot jelenthet a vállalat működésére és a hosszú távú stabilitására nézve.

“Ilyenkor játszanak nagy szerepet az úgynevezett mediátorok, akik ilyen konfliktussal terhelt esetekben közvetítői pozíciót tudnak betölteni a leköszönő és új szerepbe lépő generációk között, rá tudnak világítani és át tudják hidalni a munkastílus, motivációs és a kommunikációs különbségeket.”

– tette hozzé Nagy Béla.