A magyar bárányok legtöbbje Olaszországban köt ki
Hazánk a megtermelt bárányok 90 százalékát a külpiacokon értékesíti. Az export zöme Olaszországba, a húsvéti ünnepi fogyasztás kielégítésére irányul. Az idei magas takarmányárak mellett várhatóan csak azok a bárányexportőrök járnak jól, akik húsvétra nagysúlyú bárányokat tudnak nevelni – olvasható a magyarmezogazdasag.hu-n.
Az utóbbi években mintegy 600 ezer bárány exportárualappal rendelkeznek a magyar juhtenyésztők.
Ezt a mennyiséget a hagyományos piacainkon, Olaszország mellett Franciaországban, Ausztriában, Németországban, a közel-keleti piacokon, Izraelben és az arab országokban könnyen értékesíteni is tudják.
Tavaly jó ára volt a báránynak, amely még a növekvő takarmányárakat is ellensúlyozta, így jó évet zártak.
„Idén korán lesz húsvét, így azok a termelők járnak jól, akik ezt figyelembe véve tavaly ehhez igazított időben vemhesítették az állományt és a bárányokat intenzív tápokon nevelik.
A felvevőpiacainkon – elsősorban Olaszországban – ugyanis a nagysúlyú bárányokat keresik, a kissúlyúakat húsvét előtt nehezebb lesz eladni” – mondta Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a piaci helyzetet elemezve.
A jó minőségű magyar bárányokért az olasz vevők hajlandók prémiumárat fizetni, azonban abban a pillanatban, ahogy a piacon megjelennek a gyengébb minőségű, például Romániából vagy Írországból származó bárányok, annak árcsökkentő hatása lesz. Antal Gábor és kollégái arra számítanak, hogy a mostani extrának is nevezhető ár nem marad meg az ünnepek után, aki tehát nem gondolkodott előre, bizonytalan bevétellel számolhat.
Tekintve, hogy juh terméktanács elemzése szerint hazánkban mindössze 33-38 deka az egy főre jutó éves birkahús-fogyasztás, (az unióban ez 1,9 kilogramm) a magyar juhtenyésztő természetesen az exportban gondolkodik, és ott is elsősorban a nehéz bárányokban. Ezek értékesítésével 100-120 euró bevételre tehet szert.
Míg régebben az olasz piac a könnyű bárányokat igényelte, mára a fogyasztói szokások változásával ott is inkább a nehéz bárányok mennek.
Olaszországban régebben egy-egy ünnepre egy család megvett egy egész tejes bárányt, azt megsütötték, és az egész família azt ette. Manapság még ha nem lenne a pandémia, akkor sem gyűlnek össze ennyien, így az olasz családok egész állat helyett egy-egy testtájat vásárolnak, amin elvárják a nagyobb hústömeget, vagyis nehéz bárányt keresnek. Más exportpiacainkon pedig mindig is a nehéz bárányokat vásárolták.
A hazai juhágazat számai: 8100 juhtartó, 20-22 ezer család megélhetése, 900 ezer-1,1 millió tenyészállat, 600-650 ezer bárány, 90%-os bárányexport, 0,2 kg/fő éves juh- és kecskehúsfogyasztás.
Az agrárkormányzat célja a tenyészállat-állomány 1,2-1,5 millióra való növelése, s ennek megfelelően alakul a támogatáspolitika is. Az ágazat stabilitását jelentősen növelte a 2015-ös áfacsökkentés (a juhhús áfája 5%). A feltételeknek megfelelő állománnyal rendelkező gazdák anyaállatonként 1200 forintos támogatást kaphatnak, és a juhtenyésztők is részesülhetnek az állattenyésztő telepek korszerűsítésére kiírt pályázati forrásokból.
Az ágazat jövőjét egyengeti az Európai zöld megállapodás (Green Deal), illetve az ezen alapuló új Közös Agrárpolitika, amelynek keretében 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodásra kell áttérni.
Az ökológiai gazdálkodásba bevont, illetve bevonandó mezőgazdasági területeken – ahol szántóföldi gazdálkodás nem folytatható – a húsmarha-, illetve a juh- és kecsketartás lehet majd a fő gazdálkodási forma.
„A Green Deal kimondottan kedvez a kiskérődző ágazatnak. Az apró csenkeszes területeket legelőként hasznosítva alacsony költséggel lehet táplálkozási értékeit tekintve kimagasló, tiszta húst előállítani” – hangsúlyozta Farkas Sándor a Magyar Mezőgazdaságnak egy tavalyi interjúban.(magyarmezogazdasag.hu, Halmos B. Ágnes)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Helyi befektető vásárolta fel az olasz Trinità húsipari vállalatot
A felvásárló Fondo Italiano d’Investimento célja a Trinità pozíciójának megszilárdítása…
Tovább olvasom >További cikkeink
Friss kutatás: a magyarok közel fele nem használ fényvédő krémet, ráadásul a déli órákban sem kerülik a napfényt
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság mindössze 8…
Tovább olvasom >Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot
Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a…
Tovább olvasom >K&H: a szén-dioxid-kibocsátás magától nem csökken
Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok…
Tovább olvasom >