A magyar bárányok legtöbbje Olaszországban köt ki

Az utóbbi években mintegy 600 ezer bárány exportárualappal rendelkeznek a magyar juhtenyésztők.

Ezt a mennyiséget a hagyományos piacainkon, Olaszország mellett Franciaországban, Ausztriában, Németországban, a közel-keleti piacokon, Izraelben és az arab országokban könnyen értékesíteni is tudják.

Tavaly jó ára volt a báránynak, amely még a növekvő takarmányárakat is ellensúlyozta, így jó évet zártak.

„Idén korán lesz húsvét, így azok a termelők járnak jól, akik ezt figyelembe véve tavaly ehhez igazított időben vemhesítették az állományt és a bárányokat intenzív tápokon nevelik.

A felvevőpiacainkon – elsősorban Olaszországban – ugyanis a nagysúlyú bárányokat keresik, a kissúlyúakat húsvét előtt nehezebb lesz eladni” – mondta Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a piaci helyzetet elemezve.

A jó minőségű magyar bárányokért az olasz vevők hajlandók prémiumárat fizetni, azonban abban a pillanatban, ahogy a piacon megjelennek a gyengébb minőségű, például Romániából vagy Írországból származó bárányok, annak árcsökkentő hatása lesz. Antal Gábor és kollégái arra számítanak, hogy a mostani extrának is nevezhető ár nem marad meg az ünnepek után, aki tehát nem gondolkodott előre, bizonytalan bevétellel számolhat.

Tekintve, hogy juh terméktanács elemzése szerint hazánkban mindössze 33-38 deka az egy főre jutó éves birkahús-fogyasztás, (az unióban ez 1,9 kilogramm) a magyar juhtenyésztő természetesen az exportban gondolkodik, és ott is elsősorban a nehéz bárányokban. Ezek értékesítésével 100-120 euró bevételre tehet szert.

Míg régebben az olasz piac a könnyű bárányokat igényelte, mára a fogyasztói szokások változásával ott is inkább a nehéz bárányok mennek.

Olaszországban régebben egy-egy ünnepre egy család megvett egy egész tejes bárányt, azt megsütötték, és az egész família azt ette. Manapság még ha nem lenne a pandémia, akkor sem gyűlnek össze ennyien, így az olasz családok egész állat helyett egy-egy testtájat vásárolnak, amin elvárják a nagyobb hústömeget, vagyis nehéz bárányt keresnek. Más exportpiacainkon pedig mindig is a nehéz bárányokat vásárolták.

A hazai juhágazat számai: 8100 juhtartó, 20-22 ezer család megélhetése, 900 ezer-1,1 millió tenyészállat, 600-650 ezer bárány, 90%-os bárányexport, 0,2 kg/fő éves juh- és kecskehúsfogyasztás.

Az agrárkormányzat célja a tenyészállat-állomány 1,2-1,5 millióra való növelése, s ennek megfelelően alakul a támogatáspolitika is. Az ágazat stabilitását jelentősen növelte a 2015-ös áfacsökkentés (a juhhús áfája 5%). A feltételeknek megfelelő állománnyal rendelkező gazdák anyaállatonként 1200 forintos támogatást kaphatnak, és a juhtenyésztők is részesülhetnek az állattenyésztő telepek korszerűsítésére kiírt pályázati forrásokból.

Az ágazat jövőjét egyengeti az Európai zöld megállapodás (Green Deal), illetve az ezen alapuló új Közös Agrárpolitika, amelynek keretében 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodásra kell áttérni.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont, illetve bevonandó mezőgazdasági területeken – ahol szántóföldi gazdálkodás nem folytatható – a húsmarha-, illetve a juh- és kecsketartás lehet majd a fő gazdálkodási forma.

„A Green Deal kimondottan kedvez a kiskérődző ágazatnak. Az apró csenkeszes területeket legelőként hasznosítva alacsony költséggel lehet táplálkozási értékeit tekintve kimagasló, tiszta húst előállítani” – hangsúlyozta Farkas Sándor a Magyar Mezőgazdaságnak egy tavalyi interjúban.(magyarmezogazdasag.hu, Halmos B. Ágnes)