A magas megélhetési költségek miatt az emberek 65%-a nem képes fenntarthatóbb módon élni
A megélhetési költségek válsága megnehezíti az emberek számára, hogy fenntarthatóbb életmódot folytassanak, mivel 65%-uk szeretne odafigyelni a bolygóra és a környezetre, de a magasabb árak szerint ez megakadályozza őket ebben – derül ki a Kantar felméréséből.

Bár 97% szeretne fenntartható életmódot élni, csak 13% változtat aktívan a viselkedésén
A Kantar 2022-es fenntarthatósági ágazati indexének adataiból az is kiderült, hogy a megkérdezett 33 000 ember 68%-a úgy véli, hogy a környezetet jobban kímélő termékek drágábbak. Ennek eredményeképpen, bár 97% szeretne fenntartható életmódot élni, csak 13% változtat aktívan a viselkedésén, hogy ezt befolyásolja. Az anyagilag „kényelmes” emberek 53%-a aktívan kereste, hogy olyan vállalatoktól vásároljon, amelyek környezetbarát termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak. Ez az arány azonban 35%-ra csökken azok körében, akik a megélhetési válság idején „küzdenek” a megélhetésükért.
A 32 országban megkérdezettek több mint fele (57%) nehezen tudja eldönteni, hogy melyik termék jó vagy rossz a környezetre nézve, 61%-uk pedig azt állította, hogy nagyobb valószínűséggel vásárolna olyan terméket, amely egyértelmű tanúsítvánnyal rendelkezik, amely megmagyarázza etikai előnyeit.
A környezetbarát termékek egyértelműbb jelölése mellett a felmérésben részt vevők szerint a vállalatok a hulladékkel kapcsolatos problémákat leginkább úgy oldhatják meg, ha olyan szolgáltatásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik a fenntartható vásárlói magatartást, például felújítás, javítás vagy megosztás révén.
„A világ minden más válsága ellenére a fenntarthatóvá válás iránti vágy nem csökkent” – mondta a Kantar fenntarthatósági átalakítási gyakorlatának globális vezetője, Karine Trinquetel a The Grocer című lapnak. „A fenntarthatósági termékek azonban túl gyakran felárasak, és ez akadályozza a tömeges elfogadást. Ennek eredményeképpen a fenntarthatóság túl gyakran a társadalom tehetősebb tagjainak luxusa – és a vállalkozások kimaradnak ebből a hatalmas kereskedelmi lehetőségből. Ahhoz, hogy a mainstream lehetőséget kiaknázzák, a márkáknak nagyobb méreteket kell ölteniük, és olyan áron kell piacra lépniük, amelyet a tömegpiac is megengedhet magának. Az áron túl a márkáknak fel kell ismerniük, hogy a fogyasztóknak kifinomult ismereteik vannak arról, hogy az egyes ágazatokban a márkáknak mire kellene összpontosítaniuk, és olyan fenntarthatósági stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek ezeket az aggályokat kezelik.”
Kapcsolódó cikkeink
Őrzi piacvezető pozícióját a tavaly 20 éves Lidl
Tavaly ünnepelte 20 éves magyarországi jelenlétét hazánk piacvezető FMCG-lánca, a…
Tovább olvasom >Prioritást élvez az AI a brit kiskereskedők technológiai fejlesztéseiben
A brit kiskereskedők kétharmada (67%) a mesterséges intelligenciát (MI) helyezi…
Tovább olvasom >A technológiai fejlesztésekbe, az üzlethálózatba és a kollégák képzésébe invesztált a dm
A dm a vásárlók hűségét annak a kiegyensúlyozott összteljesítménynek tulajdonítja,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Akciók, árak, alternatívák – promóciós helyzetkép a magyar háztartásokban
Turcsán Tünde, a YouGov ügyvezető igazgatója a Promóciók Napja konferencián…
Tovább olvasom >K&H: hiánypótló iránytűt kapnak a befektetők
Elindult a K&H Értékpapír – befektetői hangulatindex, amely heti rendszerességgel…
Tovább olvasom >Fokhagyma az európai piacokon: Miért nem garantál alacsony árakat a bőséges kínai termés?
Bár Kína idén kiemelkedő fokhagymatermést könyvelhet el, az európai fogyasztók…
Tovább olvasom >