A magas megélhetési költségek miatt az emberek 65%-a nem képes fenntarthatóbb módon élni
A megélhetési költségek válsága megnehezíti az emberek számára, hogy fenntarthatóbb életmódot folytassanak, mivel 65%-uk szeretne odafigyelni a bolygóra és a környezetre, de a magasabb árak szerint ez megakadályozza őket ebben – derül ki a Kantar felméréséből.

Bár 97% szeretne fenntartható életmódot élni, csak 13% változtat aktívan a viselkedésén
A Kantar 2022-es fenntarthatósági ágazati indexének adataiból az is kiderült, hogy a megkérdezett 33 000 ember 68%-a úgy véli, hogy a környezetet jobban kímélő termékek drágábbak. Ennek eredményeképpen, bár 97% szeretne fenntartható életmódot élni, csak 13% változtat aktívan a viselkedésén, hogy ezt befolyásolja. Az anyagilag „kényelmes” emberek 53%-a aktívan kereste, hogy olyan vállalatoktól vásároljon, amelyek környezetbarát termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak. Ez az arány azonban 35%-ra csökken azok körében, akik a megélhetési válság idején „küzdenek” a megélhetésükért.
A 32 országban megkérdezettek több mint fele (57%) nehezen tudja eldönteni, hogy melyik termék jó vagy rossz a környezetre nézve, 61%-uk pedig azt állította, hogy nagyobb valószínűséggel vásárolna olyan terméket, amely egyértelmű tanúsítvánnyal rendelkezik, amely megmagyarázza etikai előnyeit.
A környezetbarát termékek egyértelműbb jelölése mellett a felmérésben részt vevők szerint a vállalatok a hulladékkel kapcsolatos problémákat leginkább úgy oldhatják meg, ha olyan szolgáltatásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik a fenntartható vásárlói magatartást, például felújítás, javítás vagy megosztás révén.
„A világ minden más válsága ellenére a fenntarthatóvá válás iránti vágy nem csökkent” – mondta a Kantar fenntarthatósági átalakítási gyakorlatának globális vezetője, Karine Trinquetel a The Grocer című lapnak. „A fenntarthatósági termékek azonban túl gyakran felárasak, és ez akadályozza a tömeges elfogadást. Ennek eredményeképpen a fenntarthatóság túl gyakran a társadalom tehetősebb tagjainak luxusa – és a vállalkozások kimaradnak ebből a hatalmas kereskedelmi lehetőségből. Ahhoz, hogy a mainstream lehetőséget kiaknázzák, a márkáknak nagyobb méreteket kell ölteniük, és olyan áron kell piacra lépniük, amelyet a tömegpiac is megengedhet magának. Az áron túl a márkáknak fel kell ismerniük, hogy a fogyasztóknak kifinomult ismereteik vannak arról, hogy az egyes ágazatokban a márkáknak mire kellene összpontosítaniuk, és olyan fenntarthatósági stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek ezeket az aggályokat kezelik.”
Kapcsolódó cikkeink
Zöld minimum javaslatcsomagot dolgozott ki az ÉVOSZ
Az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozata „Zöld minimum” néven jegyzett javaslatcsomagot dolgozott…
Tovább olvasom >A Ferrero alapanyagainak már 90%-a visszakövethető
Jelentős előrelépésről számolt be a Ferrero Csoport 16. Fenntarthatósági jelentésében…
Tovább olvasom >A magyar fogyasztók továbbra is árérzékenyek, de egyre fontosabb a környezetvédelem
A PENNY évek óta következetesen vezet be olyan fenntartható megoldásokat,…
Tovább olvasom >További cikkeink
OKSZ: A kiskereskedelem nem felelős az emelkedő árakért
A kiskereskedelmi forgalom júniusi 3 százalékos – éves emelkedése az…
Tovább olvasom >A legnagyobb hazai webshopok oldalainak a karbonlábnyomát mérte meg a magyar startup
Tizenhat hazai webshop oldalának karbonlábnyomát mérte meg a Carbon.Crane, az…
Tovább olvasom >Tovább erősödött a magyar termék védjegyek szerepe
Az élelmiszerek esetében a vásárlók 86,6 százaléka előnyben részesíti a…
Tovább olvasom >