A lízingpiac folyamatos növekedést mutat a termelőeszköz-finanszírozásban

A lízingpiac 2007-ben több mint 16 százalékos piaci bővülést ért el a megelőző évhez képest, amely növekedésnek elsősorban az eszköz- és ingatlanfinanszírozás volt a motorja. A fejlődést jól példázza, hogy 2006–2007-ben tizenöt új – főként kisméretű, szakosodott – lízingcég jelent meg a piacon, amelyek az első kilenc lízingcég együttes részesedését 77 százalékról 71 százalékra csökkentették. Ugyanakkor észrevehetően átrendeződött a piac, egyre inkább visszaszorul a gépkocsi-finanszírozás, és helyét átveszi a termelőeszköz-finanszírozás, illetve az ingatlanlízing.A kkv-k körében a lízing igen népszerű finanszírozási forma, mivel sokszor ez az egyetlen mód arra, hogy fejlesztéseikhez külső forráshoz jussanak – tudtuk meg Mikolai Anikótól, a CIB Lízing Vendor üzletágának vezetőjétől.

Nagyobb szerepben az eszközlízing
A CIB Lízing a termelési eszközök típusai alapján építette fel a gép-, berendezés-üzletág szervezeti struktúráját, hiszen az átfogó piaci és gépismeret alapfeltétele a sikeres üzletnek. Így a lízingtárgyak szerint mezőgazdasági gépekről, orvosi és szépségipari berendezésekről, általános gépekről és a szállítói kapcsolatokon keresztül érkező finanszírozott (vendorok) eszközökről beszélhetünk.
A piac növekedése mellett némileg a belső struktúrája is módosult az elmúlt évben: egyre nagyobb szerepet kap az eszközlízing. E terület esetében az adott üzlet konkrét feltételeit nagymértékben maga a termelési eszköz, illetve annak másodlagos piaca, újraértékesíthetősége határozza meg. A kockázat felmérésekor az elsődleges szempont a vevő fizetőképessége, cash-flow-ja, de nem olyan kizárólagos, mint a hagyományos hitelbírálatnál. A kockázat megítélésének másik fontos szempontja a lízingtárgy másodlagos piacának felmérése, harmadikként pedig maga a konkrét konstrukció lép be.
Az elmúlt esztendőben tapasztalt, nem várt forinterősödés – mint Lejtasz Jelena, a Nagyvállalati és Projekt Finanszírozási Üzletág vezetője mondja – a cég nyereségét nem befolyásolja, mert az ügyfelek a szerződés szerinti valutában: euróban, svájci frankban vagy forintban törlesztenek. Ügyfeleik közül idén elsősorban azok a cégek kerültek esetlegesen nehéz helyzetbe, akik exporttevékenységet végeznek, így a bevételeik devizában, de a fix költségeik forintban jelentkeznek. Számukra javasolt, hogy lízingszerződéseiket a vevői fizetésekkel megegyező devizanemben kössék.

Új konstrukció az ügyfélbarátabb lízingért
Mint ismeretes, a pályázati kiírások előírják, hogy a pályázott eszköz 2 éven belül a cég tulajdonába kerüljön, ezért csak 2 éves pénzügyi lízing ajánlható a támogatás mellé. Ez a konstrukció azonban amellett, hogy nem piackomfort, a legtöbb ügyfél számra nehezen kigazdálkodható lízingdíjat jelent. Ennek áthidalására a CIB Lízing Csoport létrehozott egy olyan hitelkonstrukciót, amelynek fedezete – eszközalapú kölcsön voltából adódóan – a finanszírozott eszközre első helyen álló ingójelzálog-bejegyezés. E lehetőség kidolgozására azért volt szükség – magyarázta Mikolai Anikó üzletágvezető –, mert a kkv-k egyre inkább a pályázati pénzekre számítva valósítják meg fejlesztési elképzeléseiket. A lízing – egyelőre – nem elég „ügyfélbarát” finanszírozási forma a pályázati kiírások elnyeréséhez, az említett hiteltermék azonban kifejezetten „pályázatbarát”, hiszen például esetében a beruházás támogatása átlagosan eléri a 30 százalékot, és a hitel is önerőnek minősül. Fontos előnye továbbá, hogy míg ebben az évben a bankok visszafogottabb hitelezési gyakorlatot követtek – a megnövekedett kockázatok miatt –, addig a lízingpiacot nem érintette ez a változás, hiszen a lízingcég követeléseinek garanciáját maga a termelési eszköz jelenti.

Az EU-pályázatoktól függ a kkv-szektor növekedése
A további növekedés alapja egyértelműen az EU-pályázatok elbírálásának gyorsasága lehet, és azok feltételrendszerétől függ. Mint Lejtasz Jelena magyarázza, a kkv-k sok esetben a pályázatokra építik fejlesztési terveiket, és inkább elhalasztják a beruházásaikat, hogy a sikeres pályázattal támogatáshoz jussanak. Mások azért nem vesznek igénybe EU-s forrásokat, mert amíg a pályázat értesítésére vagy befogadó nyilatkozatra várnak, a megszerzett munkáikat elveszíthetik. Mindezek miatt eltűntek a korábbi beruházási ciklusok, a beszerzések elsősorban a pályázati kiírástól, lebonyolítástól és nem utolsósorban a folyósítás ütemezésétől függnek.
A kkv-k számára a fejlesztés egyik elérhető útja az EU-s pályázatok elérhetőbbé tétele lehet, hiszen a támogatásokkal versenyképesebbé és hatékonyabbá válhatnak. Éppen ezért kiemelten fontos szerepe van annak, hogy a pályázatok finanszírozásában a lízing ne legyen megkülönböztetett feltételrendszerű.
L. M.