A legtöbb uniós országban alacsonyabb áfa-kulcs terheli az alapvető élelmiszereket

Nem csak hazánkban, Romániában is ismét folyik a vita az alapvető élelmiszerek kedvezőbb, öt százalékos áfa-kulcsba történő sorolásáról. A számítások szerint ugyanakkor a fogyasztói árak nem csökkennének, a költségvetésben viszont több mint egymilliárd euróra rúgó lyukat ütne a lépés. Hazánkban egyelőre folyik a vita, hogy a muzsikusok mellett mi kerüljön a kedvezmények áfakulcs körébe.

A román parlament tavaly októberben – a kormánytagok szerint tévedésből – megszavazta a tej, a kenyér, a cukor és az olaj esetében az általános forgalmi adó 24-ről 5 százalékra történő leszállítását. A szavazás után a pénzügyminiszter is azt nyilatkozta, hogy a román büdzsé nem bírná ki az ezzel járó bevételkiesést. A kormány „szerencséjére” Traian Basescu államfő nem írta alá a törvényt, hanem újratárgyalásra visszaküldte a parlamentnek.

Az EVZ román lap felhívja a figyelmet arra, hogy az áfa-csökkentés következtében a fogyasztói árak nem változnának, s a különbséget a vállalatok nyelnék le, akiknek így nőne a haszonkulcsa. A lépés ugyanakkor mintegy egymilliárd euróval csökkentené az állami bevételeket. A lap megkérdezte az ING helyi elemzőjét is, aki szerint nem világos, hogy a kereskedők miért mondanának le a magasabb haszonkulcsról a vásárlók javára. Mint mondja, elképzelhető, hogy egyes élelmiszerek ára csökken, de korántsem olyan mértékben, mint ahogy azt az áfa-csökkentés indokolná.

A legtöbb uniós tagországban alacsonyabb áfakulccsal adóznak az alapvető élelmiszerek. Például a német agráriumban előállított termékeket 7 százalékos áfa terheli, az általános 19 helyett. Olaszországban, hasonlóan az általános 20 helyett 4 százalék az alapvető termékek áfája. Nagy Britannia és Írország még ennél is tovább ment, az ételeket és italokat egyáltalán nem terheli adó.

A tényen azonban, hogy az élelmiszer árak globálisan emelkedő tendenciát mutatnak, mit sem változtat a kedvezményes áfakulcs. A román statisztikai hivatal szerint 2011 februárjában az élelmiszerárak 8,83 százalékkal emelkedett. Az Európai Unióban Romániában mérték a legmagasabb inflációs rátát.

Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, Magyarországon több ágazat is lobbizik azért, hogy a 18 vagy 5 százalékos kedvezményes áfakulcs körébe kerülhessen, azonban fajsúlyos kérdésekben ez keveseknek sikerül. Csütörtök óta a korábbi 25 helyett csupán 5 százalékos áfa terheli az előadóművész személyes közreműködésével nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatások többségét, amelyet néhány hete fogadott el az Országgyűlés.

Vita folyik még a kedvezményes kulccsal érintett kör bővítéséről. Az élelmiszerek mellett a „jelöltek között” vannak az üzemanyagok, a lakásépítés és -felújítás, valamint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás. Utóbbi egyébként már ma is csupán 18 százalékkal adózik, ám az ágazat szívesen belobbizná magát az 5 százalékos körbe. E tervek kapcsán sokszor hivatkozási alap, hogy az árcsökkenés hatására felpörögne a fogyasztás, vagyis alig lenne érzékelhető adóbevétel-csökkenés, a korábbi tapasztalatok azonban ezt nem igazolják. Szakemberek lapunknak egyébként is leszögezték: igencsak káros lenne, ha az egyszeri ársokkokat (üzemanyag- vagy élelmiszer-drágulás) a kormány áfakulcs-módosítással kezelné – írja a Világgazdaság Online.