A legkisebb cégek lemaradtak a zöld átállásban

Fókuszba került a fenntarthatóság

A K&H ismét közzétette a fenntarthatósági indexét és az azt megalapozó átfogó kutatást, amely a magyar cégek fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseinek pontos tükrét adja immár ötödik féléve. Az index jelenleg 38 ponton áll, ami egypontos visszaesést jelent az előző időszakhoz képest. Egyedül a fenntarthatóság ügyéhez való hozzáállást tükröző attitűd alindex emelkedett kis mértékben 69 pontról 70-re, minden más alindex csökkent. Elsősorban a kisebb ‒ 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű ‒ cégek attitűdje romlott, a fenntarthatósági érdekében pedig kevesebbet is tettek.

A K&H fenntarthatósági index legmagasabb értékét (56 pontot) a legnagyobb ‒ 4 milliárd forint feletti árbevételű ‒ vállalatok körében mérték a kutatók. Ez a legmagasabb érték a kutatás kezdete, 2022 első féléve óta.

Az ipari cégek körében tovább nőtt és kimagasló (44 pontos) a főindex. A mezőgazdasági cégek némileg korrigálták az előző féléves esést. Ezzel szemben a szolgáltató és kereskedelmi cégek körében szignifikánsan csökkent az index, utóbbiak körében a 33 pont az eddig mért legalacsonyabb ágazati eredmény.

„A cégvezetőknek immár 98 százaléka egyetért abban, a fenntartható működést nem lehet csak költségalapon értékelni” – kommentálta a felmérés eredményeit Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. Hozzátette: „jószerével valamennyi megkérdezett (93 százalék) egyetért azzal, hogy bármely vállalat hozzá tud tenni a közös fenntarthatósági törekvésekhez”.

Nem teljes az összhang a tettek és az elvek között

A cégek szinte mindegyike (93 százaléka) tett már lépéseket a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése érdekében. Hasonlóan magas, (92 százalék) azoknak a cégeknek az aránya, amelyek már csökkentették vagy a közeljövőben csökkenteni kívánják papírfelhasználásukat. Az energiafelhasználásuk a cégek 81 százaléka már csökkentette, vagy ezt be is tervezte – ez az arány némileg alacsonyabb az egy évvel korábbi 86 százaléknál.

Az előző időszakhoz képest érdemben több az ingatlanjaik hőszigetelését elvégző, vagy azt tervező cégek aránya (56 százalék, ami 6 pontos emelkedés). Ugyanakkor némileg alacsonyabb arányban találunk környezetkímélőbb járműveket használókat, illetve a munkatársaik környezetbarát munkába járását támogatókat és csökkent a környezetbarát termékeket fejlesztő cégek aránya is. A vállalatok energiafogyasztásának alig 1 százaléka zöld (vagyis megújuló forrásból származó) energia, és a korábbiakhoz képest kevesebb cég jelezte, hogy már vásárol, vagy tervez vásárolni ilyet.

Beszédes a cégek stratégiája – főleg, ha nincs

Változatlanul csak minden hetedik vállalat (14 százalék) rendelkezik írott formában létező fenntarthatósági stratégiával. A korábbiaknál némileg kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy cégüket teljesen áthatja a fenntarthatóság iránti elkötelezettség. Nőtt viszont azon cégek aránya, amelyeknél eseti jelleggel foglalkoznak egyes fenntarthatósági kérdésekkel.

Nincs érdemi változás a rendszeres fenntarthatósági jelentést készítő (12 százalék) vagy azt tervező (9 százalék) vállalatok arányában. Fél év alatt nem változott azoknak a vállalatoknak az aránya sem, amelyek valamilyen szinten figyelembe vesznek fenntarthatósági szempontokat beruházási döntéseik során (89 százalék), viszont az előző félévi 38 százalékhoz képest már csak 29 százalék számára fontos vagy kiemelt kérdés ez. Hasonlóképpen fordult a trend a beszállítók kiválasztásánál: 37 százalék helyett most mindössze 31 százalék gondolja fontosnak a fenntarthatósági szempontokat.

„Ezek a mutatók félévről félévre ingadoznak, talán nem túlzás azt feltételezni, hogy nagy mértékben függenek a cégek aktuális pénzügyi helyzetétől és kilátásaitól”

– emeli ki a fenntarthatósági szakember.

Alkalmazkodás az EU-s szabályrendszerhez

Ami viszont kiemelendő, hogy folyamatosan nő azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik az EU-s karbonsemlegességi törekvéseiről tudnak és annak pontos célját is ismerik (jelenleg 76 százalék). Megugrott 6 százalékról 12-re az EU Taxonómia rendeletéről értesült vállalatvezetők aránya is, összességében pedig valamivel többen is gondolják, hogy a cégüket érinti a szabályozás (2 százalék helyett 4).

„Magyarországon az elmúlt félévben két új jogszabály is megjelent: az egyik az Európai Unió CSRD rendeletének nemzeti szabályozása, amely a fenntarthatósági jelentések formáját és tartalmát határozza meg, valamint a beszállítói láncok fenntarthatósági szempontú átvilágításáról szóló törvény. Ez előbb a nagyobb cégeket érinti, és csak utána a kisebbeket” – hangsúlyozza Suba Levente, aki hozzáteszi: a nagyobb cégek saját kötelezettségeik okán egyre inkább meg fogják követelni beszállítóiktól a fenntarthatósági jelentést, így felülről lefelé haladva az egész gazdaságot áthatja majd az új szabályrendszer”.

A kutatók első alkalommal vizsgálták a CSRD rendelet ismertségét, melyről egyelőre a vállalatvezetőknek mindössze 9 százaléka hallott. Többségük (59 százalékuk, azaz a teljes minta 5 százaléka) viszont úgy véli, hogy érintett a vállalata a CSRD által. Az egyelőre még kis számú érintettből (összesen 19 válaszadó) többen úgy vélik, hogy 2025-től kell CSRD jelentést készíteniük, és érdekes, hogy inkább úgy érzik, vállalatuk felkészült erre.

A K&H fenntarthatósági index felméréséből az is kiderül, hogy egyre több cégvezető lát nehézségeket az EU által kijelölt karboncsökkentési irányzatban, különösen a dráguló vagy megnehezülő alapanyag-beszerzés terén. Csökken ugyanakkor az előnyöket érzékelők aránya, mely alól csak a hosszabb távú profitabilitás ígérete a kivétel.

Adatok híján nem lesz könnyű jelenteni

Környezetközpontú irányítási rendszerrel a cégek negyede (25 százaléka) rendelkezik, ami alacsonyabb a fél évvel ezelőtti 36 százalékos értéknél. A cégek kétharmadánál ilyen irányítási rendszer kialakítása a jövőben sem cél.

A karbonkibocsátást jelenleg a vállalatok 7 százaléka méri, ami 2022 óta átlagos szintnek mondható, most éppen alacsonyabb, mint az előző félévben. További 7 százalék tervezi bevezetni, a többiek számára ez jelenleg nincs napirenden. A jelenleg mérők viszont nagyobb arányban (71 százalék) rendelkeznek célértékkel a kibocsátás csökkentésére, és 40 százalékban független szakértőkkel auditáltatják is a méréseket.

A karbonkibocsátást nem mérő cégek viszont a méréstől függetlenül lényegesen nagyobb arányban tervezik a kibocsátás csökkentését (21 százalék; a félévvel korábbi arány duplája). Független fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező termékei vagy szolgáltatásai továbbra is a vállalatok mindössze 9 százalékának van.