A Lánchíd Klub vendége volt Vágyi Erik, az NIQ ügyvezetője: Szabályozott árak, óvatos vásárlók

A cikk a Trade magazin 2026/04. lapszámában olvasható.

Vágyi Erik
ügyvezető igazgató
NIQ

A pandémiát és az inflációs sokkot követően a globális fogyasztási piacok lassabb, kiszámíthatóbb növekedési szakaszba léptek – mutatott rá Vágyi Erik. A változás az FMCG-szektorban is jól látható: globálisan lassul az értékalapú növekedés, miközben a technológiai fogyasztási cikkek (TCG) piaci forgalma ismét gyorsult.

Vágyi Erik szerint az FMCG-ben ez nem visszaesést, hanem normalizálódást jelent a rendkívüli inflációs időszak után, amikor az ár- és volumenhatások újra kiegyensúlyozódnak. Európában az FMCG-ben 2025 Q3-ig az előző év hasonló időszakához viszonyítva alacsonyabb forgalmi bővülés látható, és csupán kismértékű volumenbővülés, a kelet-európai régióban a forgalmi növekedés üteme az elmúlt években magasabb, de ez alapvetően a magasabb árszínvonal-emelkedésnek tudható be.

Árvezérelt növekedés, óvatos háztartások

A globális és európai trendekhez képest a magyar FMCG-piac továbbra is saját pályán mozog – hangsúlyozta Vágyi Erik. Az NIQ adatai szerint az értéknövekedést döntően az árhatás hajtja, miközben a volumenek csak lassan kapaszkodnak vissza a korábbi visszaesés után. A prezentáció grafikonjai alapján a 2023-as jelentős volumencsökkenést követően, 2024-ben és 2025-ben mérsékelt bővülés látható, de ez még nem jelent valódi keresleti fordulatot.

Vágyi Erik szerint az infláció hatása ma már kevésbé az árak szintjében, inkább a fogyasztói gondolkodásban érhető tetten. A háztartások jelentős része továbbra is racionalizál: tudatosabbá válik a kosárépítés. Bár a volumenek stabilizálódtak, a vásárlói magatartás óvatos maradt – ami a gyártók és kereskedők döntéseire is erősen hat.

Árrésstop: nagy beavatkozás, visszafogott hatás

A hazai FMCG-piac elmúlt időszakát meghatározó szabályozási környezet külön fejezetet kapott Vágyi Erik előadásában. Az NIQ adatai szerint az árrésstop lényegesen szélesebb termékkört érintett, mint a korábbi árstop-intézkedések: míg 2022–2023-ban az érintett kosár aránya mintegy 6% volt, addig 2025-ben már a teljes FMCG-forgalom egynegyede tartozott szabályozás alá.

A vásárlói percepció ugyanakkor nem követte egyértelműen a szabályozói szándékot. Az NIQ reprezentatív kutatása szerint tízből nyolc fogyasztó hallott az árrésstopról, ugyanakkor minden második válaszadó úgy érzékelte, hogy bizonyos termékek ára ennek ellenére emelkedett. Vágyi Erik szerint ez részben az infláció pszichológiai hatásával magyarázható: a korábbi drágulási hullám után a vásárlók érzékenyebben reagálnak az árváltozásokra, és a kisebb emelkedéseket is erősebben érzékelik.

Az intézkedés volumennövelő hatása is korlátozott maradt. Az NIQ adatai alapján a szabályozott élelmiszer-kategóriákban a bevezetést követő hónapokban csak mérsékelt elmozdulás történt, a teljes élelmiszerpiac volumene gyakorlatilag stagnált. A szkriptben elhangzott értékelés szerint a kereskedelmet az elmúlt években egymást követő beavatkozások – kötelező promóciók, árstopok és árréskorlátozások – érték, amelyek hatásai részben ki is oltották egymást. A rövid távú összehasonlításokat ezért torzítja, hogy a piac folyamatosan változó szabályozási környezethez alkalmazkodott.

A kategóriák között sincs egyetlen történet

Az árrésstop hatása termékkategóriánként látványosan eltért – erre Vágyi Erik több grafikonon is rámutatott. Az NIQ elemzése szerint több alapélelmiszernél az árszínvonal növekedett március és augusztusi időszak között az előző év hasonló időszakához viszonyítva, ezzel párhuzamosan a volumen visszaesett, például az étolajnál, tojásnál vagy csirkemellnél. Eközben más kategóriák éppen az alacsonyabb árszint vagy a helyettesíthetőség miatt volumennövekedést értek el.

A vásárlók nem pusztán olcsóbb termékeket kerestek, hanem alternatívákat. Amikor egy szabályozott kategória relatíve kedvezőbbé vált, gyors átrendeződés indult meg a hasonló funkciójú termékek között. A döntéseket így nemcsak az abszolút ár, hanem a helyettesíthetőség logikája alakította. A szabályozások hatása ezért messze túlmutat az érintett termékkörön: egy-egy beavatkozás hullámként gyűrűzik végig a teljes kosáron. Miközben egyes kategóriák átmeneti volumennyereséget érhetnek el, más szegmensek keresletet veszítenek – az intézkedések eredményessége így csak a teljes kosara és a fogyasztói helyettesítési döntéseket együtt vizsgálva értelmezhető.

Non-food: gyorsabb alkalmazkodás, látványos különbségek

A drogéria- és háztartási kategóriák jól mutatták, hogyan reagál a piac a szabályozási környezetre. Az NIQ adatai szerint a nem szabályozott termékek több esetben erősebb volumennövekedést értek el, mint az árréskorlátozás alá tartozók, a drogéria szektor egészében pedig pozitív volumenmozgás volt látható. Ez arra utal, hogy a keresletet nem kizárólag az ár mozgatja, és beavatkozások nélkül is egyes kategóriák kiemelkedő növekedést tudtak realizálni.

Kategóriaszinten ugyanakkor itt sem alakult ki egységes trend. Néhány háztartási kategória például visszaesést mutatott, amit Vágyi Erik nem elsősorban szabályozási hatással, hanem a korábbi inflációs időszak fogyasztói racionalizálásával magyarázott.

Megélhetési szorításban a fogyasztó

Az NIQ Consumer Outlook szerint a magyar fogyasztók hangulatát továbbra is a megélhetési bizonytalanság határozza meg. A legnagyobb aggodalmat az emelkedő élelmiszerárak jelentik, de a rezsiköltségek és a gazdasági bizonytalanság is erősen jelen van a döntésekben. A háztartások ezért egyre tudatosabban priorizálnak: előtérbe kerülnek az alapvető termékek, miközben a halasztható kiadások visszafogottabbak maradnak.

Vágyi Erik szerint az infláció hatása ma már inkább a gondolkodásban él tovább, mint az árak szintjében. A racionalizált kosárépítés és a tudatosabb választás tartós mintázattá vált az elmúlt években. Generációs különbségek is látszanak: míg az idősebbek számára a megélhetési stabilitás a fő kérdés, a fiatalabbaknál a lakhatási költségek kerülnek előtérbe.

A hosszabb távú trendek, környezet és egészségtudatosság is jelen vannak a fogyasztói gondolkodásban, de a jelenlegi gazdasági környezetben még a pénztárca realitása továbbra is felülírja az ideálokat.