A lakosság harmada keresi még, hogyan tudna egészségesebben étkezni, és csak minden negyedik magyar táplálkozik tudatosan

„A kutatás öt szegmenst azonosít a magyar lakosság körében, amelyek közül csupán kettőben vannak jelen egészségesen étkező személyek. Ők sajnos a kisebbséget képviselik” – kommentálta az eredményeket Schauermann Péter, az Impetus Research üzletfejlesztési vezetője. A leginkább tudatos, az egészséges étkezés érdekében legtöbbet megtenni hajlandó csoport az „Egészségtudatosak” csoportja, amely szegmensbe a 18-69 éves lakosság csupán 9 százaléka tartozik, nagyjából 580 ezer fő. A másik körültekintően táplálkozó csoport az „Ösztönösen egészséges” szegmens, amelybe a lakosság 16 százaléka sorolható. A két egészséges életmódot folytató szegmens együttesen a felnőtt lakosság 25%-át, azaz hozzávetőlegesen 1,6 millió főt tesz ki.

Az Egészségtudatos szegmensbe tartoznak azok a magyarok, akiket akár példaképnek is tekinthetünk a tudatos étkezés terén. Saját elmondásuk alapján magas szinten tájékozottak a témában, szívesen és gyakran olvasnak és keresnek információkat az egészséges étkezésről és életmódról. Nemcsak széles körű tudásuk van a témával kapcsolatban, de motiváltak, hogy azt a mindennapokban is megéljék. Rendszeresen, változatosan és egészségesen étkeznek.  Ez az a szegmens, amelyik a vásárlásai során nagyon gyakran átbogarássza a termékek összetevőit, tudatosan tájékozódnak a megvásárolni kívánt termékek minőségéről és a benne szereplő anyagokról. Ez a szegmens nyitott leginkább az új, valamint az egészséges és prémium élelmiszerekre. A szegmensben nagyobb arányban találjuk meg az 55-69 éveseket, a városiakat és a diplomás személyeket. Mivel az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek, őket tekinthetjük a magas minőségű, egészséges ételek és italok elsődleges célcsoportjának – értékelte az eredményeket az Impetus Research munkatársa.

Szintén egészséges életmód jellemzi az Ösztönösen egészséges szegmens tagjait, bár ők kevésbé tájékozottak és tudatosak az étkezéssel kapcsolatban, mint az Egészségtudatos szegmens tagjai. Rendszeresen és kiegyensúlyozott módon táplálkoznak és időt szentelnek az ételek élvezetének is. Ők is oda akarnak figyelni, hogy mikor és mit fogyasztanak, és saját bevallásuk szerint egészséges ételeket és italokat fogyasztanak. Életmódjuk sok szempontból tükrözi azt, ami a „nagy könyvben meg van írva”: rendszeresen sportolnak, sőt sokan közülük valamilyen diétát is követnek. Az ételek íze nagy fontossággal bír számukra, ez esetenként felül is írja azt, hogy mi (lenne) számukra az egészséges választás. Alapvetően előnyben részesítik az egészségesebb ételeket, azaz a halakat, szárnyasokat és növényi étkeket, de az édességek terén hajlandóak kompromisszumot kötni. Önkritikusak a tekintetben is, hogy kevésbé tartják magukat tájékozottnak az egészséges táplálkozás szabályait és a legújabb tudományos eredményeket illetően, mint az Egészségtudatos szegmens tagjai. Az Ösztönösen egészséges szegmensről elmondható tehát, hogy bár „szeret élni”, magas szinten törekszik az egészséges alapelvek megtartására az életmód és étkezés terén. Az átlagnál magasabb jövedelmük pedig lehetőséget is ad számukra, hogy a magasabb minőségű, egészségesebb termékeket válasszák a boltok polcairól.

A lakosság másik harmada bár szeretne egészségesebben táplálkozni, ennek útját még keresi és tanulja.  Az „Útkeresők” szegmensébe a felnőtt lakosság 33 százaléka sorolható, mintegy 2,1 millió fő. A csoport tagjai őszinték saját magukhoz, tudják és bevallják, hogy egészségtelenül élnek. A szándék azonban megvan bennük a változásra, időnként megpróbálnak máshogy élni és étkezni, de a tartós életmódváltást nem tudják elérni saját életükben. A napi teendők és kihívások mellett nincs energiájuk, idejük a tudatos, kiegyensúlyozott táplálkozásra. Többségük sajnos mozgásszegény életmódot is folytat és gyakori az édességekkel való jutalmazás. Azt is elmondják magukról, hogy tanulniuk kellene még arról, hogyan lehet egészségesen élni és táplálkozni, mert tudásuk még hiányos e téren. Az ételek íze mellett a termékek ára is fontos szempont számukra, így a prémium termékek nem jelenhetnek meg minden nap a bevásárlókosarukban, ugyanakkor nagy arányban érdeklődnek a késztermékek vagy a félkész főzési alapanyagok iránt. „Ha ez a szegmens megfizethető árú kényelmi termékekkel segítséget kap életvitelének fejlesztéséhez, ha kis lépésekben is, de hajlandó változtatni egészségtelen életmódján. A márkák részéről érkező edukációs tartalmakra ez a szegmens különösen nyitott lehet, ami egyben a márkával való kapcsolatépítés fontos útja lehet” – teszi hozzá Schauermann Péter.

Minden tizedik magyar, nagyjából 650 ezer fő tartozik a „Tájékozatlanok” csoportjába. Ők azok, akik saját bevallásuk alapján nem igazán értenek ahhoz, hogyan is kell egészségesen táplálkozni. Sokan közülük még azt sem tudják eldönteni, hogy egészségesen vagy egészségtelenül étkeznek-e, hiszen nagyon hiányos az ezzel kapcsolatos tudásuk. Emellett sajnos a motiváció is hiányzik belőlük, hogy odafigyeljenek a táplálkozásukra. Nem étkeznek kiegyensúlyozottan, a főétkezések napi átlagos száma is ennél a szegmensnél a legalacsonyabb. Nem tudnak eligazodni az étkezéssel kapcsolatban rájuk zúduló információtömegben, kedvük és idejük sincs ahhoz, hogy maguktól, tudatosan tájékozódjanak az egészséges életmóddal kapcsolatban. Elveszettek, de ebbe még nem teljesen nyugodtak bele, ami reményt adhat számukra a kitörésre. Az alacsonyabb jövedelműek felülreprezentáltak körükben, így sokan nem is engedhetnék meg maguknak a minőségibb élelmiszereket, emiatt pedig gyakran csak az olcsóbb termékek kerülnek a kosarukba.

A „Beletörődők” népes, legalább 2 millió fős csoportja sok szempontból nevezhető a leginkább „lemaradó” szegmensnek. Amellett, hogy egyáltalán nem figyelnek oda az étkezésükre, ritkán sportolnak és nem tájékozódnak az egészséges táplálkozással kapcsolatban. A legrosszabb, hogy nem is akarnak változtatni jelenlegi, egészségtelen étkezési szokásaikon. Leginkább ők a hagyományos magyar konyha hívei, akik előnyben részesítik a dietetikusok által kevésbé ajánlott termékeket: így a fehér kenyeret, a magas cukortartalmú édességeket és szénsavas üdítőitalokat. A modern étkezési „izmusok” nem jellemzőek rájuk, nem nyitottak az újításra, legyen szó új ízekről, diétás vagy egészségesebb fogásokról. Az ételek kiválasztásának legfontosabb három jellemzője számukra az íz, az alacsony ár és a könnyű, kényelmes elkészíthetőség. Az egészséges összetevők már csak sokadlagos fontossággal bírnak számukra, ha azt egyáltalán figyelembe veszik a vásárlási döntéseiknél. Bár jövedelmi lehetőségeik korlátozottak – a szegmensben felülreprezentáltak a közepes jövedelműek –, a készételek iránt nyitottabbak, ezeket szívesen vásárolják, ahogy jövedelmük engedi. „Ez az a csoport, amelynek nemcsak a jövedelmi lehetőségei, hanem a nyitottsága is hiányzik ahhoz, hogy egy egészségesebb életet kezdjen el élni. Félő, hogy ha ez a szegmens hosszú ideig beleragad ebbe az életvitelbe, akkor az hosszabb távon betegségekhez és egészségügyi problémákhoz vezethet.” – véli az Impetus Research szakembere.

A magyar társadalom egy jelentős része nem lépett még az egészséges étkezés és életmód útjára. Bár az ezzel kapcsolatos ismeretek könnyen elérhetőek bárki számára a világhálón, az ismeretek alacsony szintje, a nem megfelelő anyagi háttér és az időhiány mellett az alacsony szintű motiváció is fontos akadályként jelenik meg a fogyasztók egy jelentős részénél. A valódi változáshoz tehát nemcsak a körülmények változására, hanem a fogyasztók hozzáállására, nyitottságára és prioritásaik helyes megválasztására is szükség lesz. – kommentálta az adatokat Schauermann Péter.