A különleges ízű zöldségért, gyümölcsért a vevő utazik

Valószínűleg a helyi és a regionális piacokon tűnnek fel újra azok a régi magyar zöldség- és gyümölcsfajták, amelyek méltán alapozták meg a magyar kertészkultúra hírét.

Az elmúlt évtizedekben a zöldséges boltok polcairól a nagy élelmiszer áruházakból kiszorultak ezek régi helyi, regionális, s valljuk be – kényes fajták. Ennek részint termesztéstechnikai, szállítási okai vannak, hisz fontos követelmény, hogy az adott növény jól illeszthető legyen a termesztés technológiához, a kereskedők számára pedig fontos, hogy az áru minél jobban mutasson a boltban.

Ezeket a tulajdonságokat általában hiába keressük a régi fajtákban. A Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat (MNVH) kezdeményezésére és támogatásával közösségi tanulókert hálózatot kiépítésére szánták rá magukat. Holly Lászlótól a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ igazgatójától megtudtuk, hogy a táji adottságoknak megfelelő fajták megőrzését és a közösségi kertészeti tanulás újjáélesztését tűzték ki célul. A program előzménye a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat létrejötte. Több egyházi vezető, szakmai és civil szervezet, valamint Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodott, hogy a fogékony fiatalságot próbálják bevonni a sokak emlékeiben élő fajták újra felfedezésébe.

Az igazgató elmondta azt is, hogy hálózat többek között együttműködik az állami génmegőrző intézményekkel tájfajták felkutatásában, azonosításában és vizsgálatában. A mostani tavaszon hat helyszín bevonásával a tápiószelei génbank országjáró körutat is szervez, ebből már két rendezvény megvolt, s március 17-én a nagymarosi piacon rendeznek magbörzét, ahol a hagyományos termesztésre alkalmas, Dunakanyar környékén honos tájfajtákhoz lehet hozzájutni. Március 24-én Mikóházán lesz hasonló rendezvény, március 28-án Szombathelyen a Vasi Múzeumfaluban mutatják be a hagyományos termesztésre alkalmas Vas megyei tájfajtákat. Március utolsó napján Pilisen a Közösségi Háznál zárul a tavaszi program.

Az igazgató beszámolt arról is, hogy intézetük 1959 óta gyűjti és őrzi a tájfajtákat, ez idő alatt 1600 helyen 12000 mintát sikerült fellelni. A kilencvenes évekig működött a helyi termesztő hálózat, a vállalkozó gazdák fenntartották a fajtákat. A helyi fajták különleges alaki megjelenése, ízvilága miatt fontos, hogy eredeti származási helyén élhessen. Most újra szervezik a termesztő hálózatot. Mert fel akarják szaporítani az állományokat és a Növényi Diverzitás Központ várja a jelentkezőket is, elhangzott az is: mintamennyiségű magot ingyenesen küldenek. Holly László véleménye szerint a mostanában újraéledő helyi, regionális fogyasztói piacokra valók ezek a termények.

Mártonffy Béla a FruitVeb Magyar Zöldség, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke úgy véli, hogy minden olyan országban, ahol a kertészeti kultúrának nagy hagyománya van, fontos, ha a tagadhatatlanul jobb ízű helyi fajtákat meg tudják őrizni.

Nélkülözhetetlenek genetikai szempontból is, hiszen a kutatók a globális fajták létrehozásakor gyakran „nyúlnak” a regionálisan elterjedt növényekhez. Az elnök emlékeztetett arra a nyugat-európai gyakorlatra, ahol még a legkisebb településen is nagyon jól szervezett helyi piacokon lehet élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt vásárolni. Ezek zöme, bio-, vagy ökológiai technológiával előállított termék. Ezeket a piacokat nemcsak a helyi lakosok, hanem távolabbi településekről érkezők is felkeresik, vagyis a jó minőségű, friss és a nagy boltokban nem elérhető áruért a vevő utazik.