A Föld népességének negyede szembesül kritikus vízhiánnyal
Tizenhét, zömmel afrikai és közel-keleti ország már most a bőrén érzi a klímaváltozás egyik legkegyetlenebb tünetét, az extrém vízhiányt – írja a privatbankar.hu. Egy friss tanulmány szerint a világ számos városa egyre gyakrabban kerülhet közel a „zéró naphoz” – vagyis ahhoz a naphoz, amikor egyszerűen elfogy az ivóvizük. Európa sincs biztonságban: Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában és Belgiumban már most is nagyon magas a vízhiány veszélye.
A világ 17 országában elosztva most már a Föld népességének negyede él olyan régiókban, melyeket extrém magas vízhiány sújt, derül ki a World Resources Institute (WRI) nevű amerikai kutatóintézet a minap közzétett tanulmányából. Katar, Izrael és Libanon a vízhelyzet szempontjából legveszélyeztetettebb országok, míg a tájegységek közül az afganisztáni Bagdis és a botswanai Gaborone és Jwaneng van a legkritikusabb helyzetben.
„Globális vízkrízissel nézünk szembe. A bolygó népességei és gazdaságai folyamatosan növekednek, és egyre több vizet igényelnek. De a készleteinket fenyegeti a klímaváltozás, a pazarlás és a vízszennyezés”- mondta Betsy Otto, a WRI vízügyekkel foglalkozó vezetője.
Tizenheten a kiszáradás szélén
A vizsgálat során a kutatóintézet az elérhető víz mennyiségét állította szembe az otthonok, az ipar, az öntözés és az állattenyésztés által felhasznált vízmennyiséggel. Azt találták, hogy a legdurvább vízkrízis által fenyegetett 17 országban a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság egy átlagos év során az elérhető felszíni és felszín alatti vizek 80 százalékát éli fel. A tanulmány megjegyzi: amikor a kereslet és kínálat között ennyire kicsi rés tátong, akkor egy váratlanul beütő száraz időszak is brutális következményekkel járhat, márpedig a klímaváltozás felgyorsulásával az ilyen időszakok egyre gyakoribbak és szélsőségesebbek lesznek.
A 17 legfenyegetettebb ország Katar, Izrael, Libanon, Irán, Jordánia, Líbia, Kuvait, Szaúd-Arábia, Eritrea, Egyesült Arab Emírségek, San Marino, Bahrein, Pakisztán, Türkmenisztán, Omán és Botswana, illetve India, mely az elmúlt hetekben a déli régiót, különösen Csennaj városát sújtó extrém szárazság miatt is folyamatosan a hírek szereplője volt a világsajtóban. Csak a jéghegy csúcsa azonban a város, melynek mostani, szomorú ismertségét nagyban segítette az, hogy a közösségi médiában virálissá vált az a sokkoló műholdas velvétel, mely a Csennaj határában található tó teljes kiszáradását mutatta. Valójában India számos további területe is krónikus vízhiányban szenved, mondta Shashi Shekhar, az ország vízkészlet-gazdálkodási minisztériumának korábbi minisztere, aki most a WRI-nek dolgozik.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a fokozódó vízhiány miatt megszaporodhatnak a „zéró napok”, vagyis azok a napok, melyeken az előzetes számítások szerint az adott városokban elfogy az ivóvíz. Ez a kifejezés tavaly februárból lehet ismerős, amikor Fokváros hajszál híján eljutott erre a szintre.
Máshol is fájni fog
Már most a vízkészlet jelentős terheltségével kell, hogy szembenézzen az USA több állama is. Új-Mexikóban a felmérés szerint „extrém magas” nyomás nehezedik a vízellátásra, és a kutatók által számolt krízispontszáma meg is egyezik az Egyesült Arab Emírségekével és Eritreáéval. Ugyancsak bajban van Kalifornia. A nyugati part gazdasági motorja 2011-ben már megtapasztalta, milyen is az igazi szárazság – a vízszegény időszak évekig elhúzódott – ám hamarosan újra nehéz helyzetbe kerülhet, mert ezen a területen óriási népességszám-ugrást prognosztizálnak, melyet súlyosbít a várható tengerszint-emelkedés és hőmérséklet feljebb szökése is, nyilatkozta Joaquin Esquivel, a Kaliforniai Vízgazdálkodási Tanács (California Water Resources Control Board) vezetője.
A Világbank korábbi jelentése már két évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a szárazságoknak vannak olyan következményei is, melyek elsőre láthatatlanok, azok mégis jelentősek, és ez az egész tulajdonképpen nem más, mint „kínszenvedés, lassított felvételen.” Ezt hangsúlyozza a WRI aktuális tanulmánya is, amikor rámutat arra a ma már senkit sem meglepő tényre, hogy vízhiány nagyon komoly társadalmi és politikai feszültségeket szül: konfliktusokat robbanthat ki, migrációs hullámokat indíthat el, miközben a tönk szélére juttathatja a mezőgazdaságot és az olyan vízigényes iparágakat, mint a bányászat és a gyártás.
Felkészül: Európa
Már az extrém veszélyeztetett tizenhetek közé is befért egy európai ország, a parányi San Marino, a lista következő, magas veszélyeztetettségű csoportjában pedig még több államot találunk a kontinensről. A WRI ide sorolta Belgiumot, Görögországot, Spanyolországot, Ciprust, Albániát, Portugáliát, Olaszországot és a részben Európához sorolt Törökországot. (privatbankar.hu)
Kapcsolódó cikkeink
A csemegeszőlő jól bírja a klímaváltozást
A gyümölcstermesztés egyre inkább kihívásokkal küzd a változó időjárás miatt,…
Tovább olvasom >Hazánk büszkén őrzi szőlészeti és borászati örökségét
Magyarország elkötelezett a szőlészeti és borászati örökségének megőrzésében – jelentette…
Tovább olvasom >Több ezer gazda részvételével készült a felmérés: A termelők szerint is fontos a vizek megtartása
Magyarország továbbra is „víznagyhatalom”, de a csapadék eloszlása mára térben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Érdemes a hazai szárnyasokat választani Márton-nap alkalmából
Idén sem hiányozhat a Márton napi asztalról a libapecsenye. A…
Tovább olvasom >Márton-nap előtt: drágulásra számíthatunk a liba és kacsa esetében?
November 11-én, Szent Márton napján a hagyomány szerint libát illik…
Tovább olvasom >Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indítanak az ételfutár cégeknél
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít a…
Tovább olvasom >