A kormány mindent megtesz azért, hogy ukrán gabona ne kerülhessen többet Magyarországra

(Fotó: Pixabay)

Hubai Imre, a Szatmári Kft., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Szervezete és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Gazdakörök Szövetsége Gabonatermesztési szimpóziumán és szakmai tanácskozásán arról beszélt, hogy az önellátás képességének fenntartása a jövő záloga és ennek rendelik alá az agrárpolitikát, a soron következő reformokat is. Feszítő kérdésnek nevezte, hogy mi lesz Európa piacaival, ha Ukrajna gyorsított eljárásban csatlakozik az Európai Unióhoz és ezáltal az agrártámogatások mértéke a töredékére zuhan vissza. Az elmúlt években képes volt az ukrán gabona tönkretenni a hazai gazdálkodók piacait – mondta. Hozzátette: 2022-ben történelmi aszály volt, nem termett meg az ország gabonaszükséglete, a kukoricaszükséglet és az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodása folytán a termékek Ukrajnából érkeztek be, ami torzulást okozott a gabonapiacon. Nagyon sokan azt várják, hogy újra lehetőséghez jutnak, és idén is behozhatják Európába azt a minőséget, „amit Ukrajna képes produkálni” – közölte, kiemelve: „nekünk ez nem érdekünk”, ahogyan az sem, hogy az agrártámogatásokat elvegyék a gazdálkodóktól vagy a Közös Agrárpolitika vívmányairól le kelljen mondaniuk. Szólt arról, hogy a gabonatermesztés még mindig egy kiszámítható ága a mezőgazdaságnak és talán legbiztosabban terem az őszi vetésű gabona, de például a tavaszi fagykár is károsította a gabonaféléket. Beszámolt arról, hogy mintegy tizenháromezer hektáron jeleztek a gazdálkodók május 31-ig tavaszi fagykárt – mondta. Hubai Imre előadásában kitért arra is, hogy az agráriumot fenyegető veszélyekkel – legyen szó ellenőrizetlen import élelmiszerekről, alapanyagokról vagy tartós aszályról – csak összehangolt szakmai és kormányzati munkával lehet szembenézni. A vegetációs időben, de már azon túl is, éveken át elhúzódó tartós vízhiány egész Európa szerte, évről évre, egyre nagyobb károkat okoz az ökoszisztémáknak és a gazdaságnak egyaránt. Gerjeszti az élelmiszerár-inflációt és veszélyezteti a gazdák megélhetését, és az ökoszisztémák fennmaradását – közölte.

Magyarország kormánya felkészült a kihívásokra, idén 4,7 milliárd forint plusz forrást fordítanak az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására

Ez lehetővé tette, hogy a vízügyi ágazat a szántóföldek szélein és az állami főműveken, minden rendelkezésre álló és feltölthető csatorna, tározó és holtág tárolókapacitásának maximális kihasználásával, további 150-200 millió köbméterrel több, friss folyóvizet juttasson a tájba. Mint mondta: most rendelkezésre áll a folyókban a vízkészlet és amíg a készletek megengedik, addig megtesznek mindent, hogy – akár ennek az akciótervnek a kiterjesztésével – a gazdálkodók háza sarkáig el tudják vinni a vizet. Hangsúlyozta: az agrártárca elkötelezetten támogatja a gazdák munkáját. Mindent megtesznek, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű felszíni víz álljon rendelkezésre már ebben az évben is, hogy tudjanak védekezni az aszály káros következményei ellen – fűzte hozzá. F. Kovács Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a térségben jó, közepesnek minősített termés máshol kitűnőnek számít. Az elmúlt időszakban sokkal kevesebb csapadék volt, mint korábban, de a nehéz körülmények ellenére is megművelték a földeket, bevetették, gondozzák, mert az „optimizmus (..) kiölhetetlen a magyar gazdákból”. Fazekas Gábor Gyula, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat elnöke azt mondta: ma amikor a klímaváltozás, a globális piaci verseny, a fenntarthatósági szempontok és a szomszédunkban dúló háború új kihívások elé állítja az ágazatot, még fontosabbá válik a szakmai párbeszéd és az innováció. Bízik abban, hogy a mai szimpózium is hozzájárul ahhoz hogy az Alföld – és vele együtt az egész ország – továbbra is a minőségi gabonatermesztés egyik meghatározó központja maradjon a hazai és nemzetközi piacon. Szepesi Tibor, Karcag polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a magyar gazdáknak úgy kell versenyképesnek lennie, hogy közben nem engedhetik el a minőséget, a fenntarthatóságot és az önállóságot. „Aki a földet műveli, az az ország biztonságát is szolgálja” – fogalmazott. A gabonatermesztés és az élelmiszeripar ma nemcsak gazdasági kérdés, hanem stratégiai, nemzetbiztonsági kérdés. Ezért különösen fontos, hogy a magyar agrárium kormányzat részéről is megerősített figyelmet kap és hogy azok a szereplők, akik „értik és ismerik a földet” részt vehessenek a jövőt érintő döntések kialakításában. Szatmári Zoltán, a rendezvény helyszínét biztosító Szatmári Kft. és a Kunsági Malom Kft. ügyvezetője, tulajdonosa elmondta: 1993 óta hat malommal őrölnek az Alföldön, tíz országba exportálnak, háromszázezer tonna az éves kapacitásuk. Bejelentette: a tervek szerint év végén egy bulgur üzemet adnak majd át.

MTI