A kormány jelentősen növelné a kkv-exportot
A kormány jelentősen növelné a magyarországi kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) arányát a magyar exportban – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára egy budapesti konferencián.
Szabó László a HVG hetilap és az Erste Bank által a kkv-k lehetséges külpiacairól szervezett rendezvényen kifejtette: a kkv-export aránya mindössze 15-20 százalék a teljes magyar exportból, miközben Ausztriában a családi vállalkozások adják a teljes export 70-80 százalékát.
Az államtitkár szerint az országimázst illetően bőven van teendő. „Nagyon komoly negatív sajtója volt és van Magyarországnak, miközben az itt működő külföldi kereskedelmi kamarák képviselőivel beszélgetve sokkal inkább pozitív a kép” – mondta. Ki kell tudnunk törni ebből a körből, pozitívvá kell alakítani az országról alkotott képet – tette hozzá.
Szabó László elmondta: a magyarországi beruházások jelentős hányada járműipari befektetés, de ez nemcsak összeszerelő üzemeket jelent. Kifejtette, ha egy külföldi befektető látja, hogy milyen jó minőségű munkát végez a magyar munkaerő, és milyen professzionális mérnöki tudást lehet e mögé helyezni, egyre több kutatás-fejlesztési projektet hoz ide, vagyis nő a magyar hozzáadott-érték ezekben a befektetésekben. Az államtitkár hozzátette, a Magyarországon befektető külföldi nagyvállalatoknál tavaly négy százalékponttal, 66 százalékra nőtt a magyar beszállítók aránya. A konferencián fölszólalt Bod Péter Ákos korábbi ipari és kereskedelmi miniszter, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke is, aki többek között arról beszélt: noha sokszor egységes tömbként beszélünk egyes országcsoportokról – például az eurózóna országairól vagy a BRICS-országokról –, valójában óriási különbségek vannak az egyes országok gazdasági teljesítményében.
Az euróövezet északi és nyugati tagországainak hazai összterméke (GDP) már elérte a válság előtti utolsó teljes év (2007) szintjét, miközben a déli periféria államainak ez még nem sikerült. A BRICS országokon belül Brazíliában megtorpant a növekedés, Oroszországban visszaesés van, miközben Kína és India továbbra is jó ütemben növekszik. A külpiacokra való kilépést tervező kkv-knak ezzel is számolniuk kell, amikor exportjuk beindításáról vagy bővítéséről döntenek. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
K&H kkv bizalmi index: Kettészakadt a kkv szektor – a nagyobbak már pozitívan látják a jövőt
A K&H kkv bizalmi index kutatás második negyedéves eredményei alapján…
Tovább olvasom >Az AI lehet a kulcs az egyszemélyes vállalkozások nyári pihenéséhez
Ma Magyarországon 620 ezer regisztrált egyéni vállalkozó töri a fejét…
Tovább olvasom >Szorosabb gazdasági és turisztikai partnerségre számíthatunk Montenegróval
Montenegró Magyarország számára kiemelten fontos partner, és a magyar kormány…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >