A kormány egészének politikája gazdaközpontú

(Fotó: AM/Fekete István)

Nagy István az Erős agrárium, élhető vidék címmel tartott előadásában azt mondta, a gazdaközpontúság nem új keletű, az elmúlt másfél évtizedben a gazdákkal szövetségben állították növekedési pályára a magyar vidéket. A magyar mezőgazdaság 2010 óta látványos fejlődésen ment keresztül: megújult a géppark, az épületek, modern üvegházak, fóliaházak és ültetvények jöttek létre, fejlődött az agrotechnológia – sorolta. Kiemelte, hogy a mezőgazdaság kibocsátása 15 év alatt folyó áron csaknem 2,5 – szeresére nőtt, ami a legnagyobb növekedés az EU-ban. A magyar mezőgazdaság hozzáadott értéke 2024-ben 1464 milliárd forint volt, 2010-től folyó áron 170 százalékkal, változatlan áron 46 százalékkal nőtt – ismertette Nagy István.

A 2010 óta elért történelmi fejlődésben kiemelkedő szerepük van a Vidékfejlesztési Programon keresztül nyújtott támogatásoknak

A pályázatoknál a kifizetés már elérte a 2794 milliárd forintot. A Vidékfejlesztési Program szerepét a 2024-től a KAP Stratégiai Terv vette át, amelynek forrásai 2027-ig meghaladják az 5650 milliárd forintot, a keretösszeg az 55 százaléka fordítható agrár-vidékfejlesztési célokra – ismertette. A fejlesztési források igénybevételét fontosnak nevezte, mert a versenyképesség fenntartásához és erősítéséhez az ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell. Hangsúlyozta: a kormány politikája a vidék megerősítésére épül. „Kemény munkával, folyamatos építkezéssel, egymásra épülő programokkal és támogatásokkal elértük, hogy Magyarországnak, a magyar vidéknek ismét van jövője” – fogalmazott, kiemelve a Magyar Falu Programot, amely a kistelepülések megerősítését és fejlesztését, a helyi életminőség javítását célozza. A programban 2019 óta közel 1300 milliárd forintot fordítottak a falvak fejlesztésére.

A 2025-ös év fontos fejleményének nevezte, hogy a Magyar Falu Program az Agrárminisztériumba került, a többi vidékfejlesztési programmal

A forrásait évről évre Magyarország központi költségvetése tartalmazza. Hozzátette: az eddig már jól ismert támogatási formák mellett az idén több új, kifejezetten a falvak által kért elemmel bővült a program. Rámutatott: a Magyar Falu Program azt a célt tűzte zászlajára, hogy az életminőség – az alapszolgáltatások szintjén – minden hazai kistelepülésen legalább olyan legyen, mint a városokban. Mára megfigyelhető, hogy a kistelepülés az egyetlen olyan településkategória, ahol a kisgyermekek száma és aránya nő. Ma a kisgyermekes családok nagyobb arányban választják otthonuknak a kistelepüléseket, mint a nagyvárosokat. Ez azt jelzi szerinte, hogy vidéken élni jó: a magyar falvak és kisvárosok biztonságosak, jó a levegő. A kedvezményezett kistelepülések mindegyike előre tudott lépni a programnak köszönhetően, ez a több száz személyes egyeztetésnek és a folyamatos párbeszédnek köszönhető, így a program dinamikusan reagál a felvetett igényekre – közölte. Összegzése szerint a magyar vidék képes megújulni, képes egyszerre őrizni a hagyományait és alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz. A nemzeti kormány politikája a vidék megerősítésére épül – mondta, hozzátéve: az a céljuk, hogy a vidék lehetőséget biztosítson a boldogulásra, a nagyvárosokon kívüli jó életre. A kormány kiemelt figyelmet fordít a vidékfejlesztésre, legyen szó az agráriumról, az élelmiszeriparról vagy akár a turizmusról. „A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés terén gyökeres változásokat vittünk véghez.(..) A magyar mezőgazdaság és a mezőgazdaságra épülő élelmiszeripar húzóágazattá és nemzetstratégiai ágazattá vált. Mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy kemény munkával, folyamatos építkezéssel, egymásra épülő programokkal és támogatásokkal elértük, hogy Magyarországnak, a magyar vidéknek van jövője”- zárta előadását Nagy István.

AM/MTI