A kormány 2027-ig több mint 20 milliárd forint forrást biztosít az akvakultúra fejlesztésére

(Fotó: AM/Vermes Tibor)

A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) éves közfeladat-ellátási beszámolójának bemutatásán a tárcavezető elmondta: a pályázatokon keresztül a MOHOSZ 100 százalékos intenzitással részesülhet támogatásban olyan feladatok elvégzéséhez, mint az őshonos halállományok élőhelyének, ívóhelyének fejlesztése, létrehozása és helyreállítása, vagy az idegenhonos halfajok visszaszorítása. Tájékoztatása szerint a nyilvántartott 160 ezer hektár halgazdálkodási vízterületen, továbbá a 26 ezer hektárnyi halastóban tavaly összesen 4879 tonna halat fogtak, ebből a horgászfogás 4614 tonnát tett ki, ami 2,8 százalékos növekedés az előző évhez képest. Tavaly a telepítések mennyisége elérte a 4071 tonnát, a kihelyezett halak összértéke pedig 6,7 milliárd forint volt. Kiemelte: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a regisztrált horgászok száma tavaly meghaladta az egymilliót, és Magyarország a nemzetközi horgászturizmusban is élen járt. A MOHOSZ közreműködésével tavaly elfogadott Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiában 24 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a fenntartható horgászturizmus fejlesztésére 2030-ig – ismertette. Mérföldkőnek nevezte a horgászszövetséggel kötött 2019-es megállapodást, amely révén a MOHOSZ közfeladat-ellátó szervezetté alakult, és ezzel 38 állami feladatot vett át, ami tovább erősítette önállóságát és társadalmi-gazdasági súlyát. A MOHOSZ saját bevételein túl 2014 és 2024 között 4, 5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült, és a szövetség állami horgászokmányokból származó bevétele meghaladta a 10,5 milliárd forintot.

Nagy István kitért arra is, hogy Magyarország továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a világ édesvízi horgász versenysportjában

Tavaly nemzeti válogatottak 30 kiemelt nemzetközi versenyen, ezen belül 23 világ- és Európa-bajnokságon indultak és az érmek számát tekintve Magyarország tavaly második volt a világranglistán. Az eddigi eredmények pedig azt mutatják, hogy 2025-ben is kiemelkedő évet zárhat majd a magyar horgászsport. A miniszter stratégiai célként jelölte meg a természetes vizek és az őshonos halállomány védelmét, az ívóhely-rehabilitációt, valamint az invazív fajok elleni védekezés hatékonyságának növelését. Továbbá az ország vízkészlet-gazdálkodási egyenlegét javító, vízvisszatartási célú stratégiai megalkotását a halgazdálkodással érintett részfeladatok kidolgozásával. A horgászturizmus fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégiában külön figyelem hárul a horgászható partszakaszok megőrzésére, fejlesztésére, valamint stégek, horgászkikötők létesítésére – jegyezte meg.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke elmondta: a 2015-ös átalakulás óta a regisztrált horgászok száma 290 ezerről tíz év alatt egymillió fölé nőtt

Hozzátette, hogy a digitális platform kialakításával, a mobil applikáció elindításával már nem kell papír alapú horgászokmánnyal rendelkezniük a horgászoknak és ezzel azonnal frissülő adatbázis jött létre. A tavalyi év egyik sikerének nevezte, hogy megszületett a horgászturisztikai stratégiai, amely hálózatos fejlesztéseket tesz lehetővé. Szűcs Lajos szólt arról is, hogy az idei év forgalmi adatai is azt mutatják, hogy a MOHOSZ gazdálkodása stabil alapokon nyugszik, és bejelentette, hogy jövőre nem változnak a horgászjegyek árai. Dérer István, az Országos Horgászszervezeti Központ főigazgatója elmondta, a szabadidős horgászat mintegy 30 milliárdos, a halgazdálkodás 120 milliárd forint feletti forgalmat generál, több ezer embernek biztosít munkát és több százezer ember számára szabadidős tevékenységet. A kihívásokról szólva elmondta, hogy a klímaváltozás az akvakultúrát is érinti. Az aszályvédelmi operatív törzs segítségét kérik, és támogatják, hogy a mintegy 1500 halgazdálkodási vízterület átvészelhesse a következő, várhatóan nehéz időjárási időszakot. A MOHOSZ éves telepítési és fogási adataiból kiderül, minden nagy természetes vízterületen megfigyelhető, hogy dinamikusan növekszik a melegebb klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó harcsa állománya, míg a sor másik végén a hidegebb szakaszokat kedvelő sügér és csuka állnak – ismertette. Az alacsony vízállás nem kedvez a természetes ívási viszonyoknak, ezért felértékelődik az őszi és tavaszi haltelepítési pályázatok szerepe, amelyre idén minden eddiginél több pénzt fordítanak – fűzte hozzá. Megjegyezte: a MOHOSZ 2025 óta a Tisza-tó hivatalos halgazdálkodási hasznosítója és idén ötödével nőtt az éves területi jegyek forgalma. Dérer István szólt arról is, hogy a MOHOSZ a MAHOP Plusz fejlesztési forrásokból az állami tulajdonú természetes vizeken egységes vizminőségi monitoringrendszert kialakítását, az élőhelyek fejlesztését, eszközbeszerzés elindítását tervezi.

AM/MTI