A kormány 1,46 milliárddal támogatja a Bonafarm csoportot
A kormány, egyedi döntés alapján, 1,46 milliárd forinttal támogatja a Bonafarm csoport új vágóhídjának megépítését Mohácson, amelynek összköltsége 7,3 milliárd forint lesz – mondta Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten újságíróknak.
Hozzátette: a magyar élelmiszeripar export árualapjának létrehozásában kiemelten fontos a magyar sertéságazat fejlesztése, mivel a vágóhidak esetében elmaradt fejlesztések az ágazat versenyképességének csökkenéséhez vezettek. A sertésállomány csökkenése is jelentős kihívás elé állította az ágazatot, a kormány ezért 2012-ben elfogadta a sertésstratégiát – tette hozzá.
Kifejtette: ennek értelmében 2020-ig a 3 milliós sertésállományt meg kívánják duplázni, ami mintegy 20 ezer új munkahelyet is hoz a magyar gazdaságnak.
A most bejelentett beruházás, amelyet az Mcs Vágóhíd Kft., a Bonafarm csoport tagja hajt végre, a teljes magyar sertéságazat fejlesztését, illetve a magyar élelmiszeripari kivitel növekedését is szolgálja – hangoztatta Szijjártó Péter.
Az államtitkár az MTI kérdésére közölte, a Bonafarm Csoport új vágó- és csontozó üzemének az első üteme valósul meg 2016 végéig, ami a vágástól a félsertés hűtéséig tartó technológiai folyamatot foglalja magában. Az ez után következő fázisok a csontozásra, a feldolgozásra és a szennyvíztisztításra vonatkoznak, ezeknek a technológiai folyamatoknak a megvalósítása jelentheti a második és a harmadik fázist. A beruházó annak alapján dönt a folytatásról, hogy az első ütem megvalósítása milyen eredményekkel jár – mondta.
Szijjártó Péter emlékeztetett: Magyarország gazdasága nyitott, teljesítményét nagymértékben meghatározza a kivitel alakulása. A magyar export értéke már több mint 83 százaléka a GDP-nek. A múlt évben – 6 százalékos növekedést követően – a teljes magyar kivitel értéke meghaladta a 108 milliárd dollárt. A magyar gazdaság növekedése szempontjából rendkívül fontos, hogy a magyar kivitel folyamatosan bővüljön – fejtette ki.
Az államtitkár elmondta: az export növelésében fontos szerepet töltenek be azok a piacok, ahol inkább a minőségi verseny dominál, és nem a mennyiségi. Továbbá azok, ahol a magas hozzáadott értéknek van jelentősége, és az állandó innovációra is szükség van. Ezért a magyar gazdaság fő exportnövelési ágazatai – főként keleti irányban – a mérnöki és az IT-, valamint a vízgazdálkodási szolgáltatások, valamint az élelmiszeripari termékek. A „zászlóshajó” pedig az élelmiszeripar lesz keleti irányban.
Értékelése szerint a keleti piacokon gyors a növekedés, ami kedvező a magyar vállalatok számára, mivel az életszínvonal emelkedésével új fogyasztói szokások jelennek meg, s nő az igényes kereslet. A magyar élelmiszeripar versenyképességét növeli az ország GMO-mentessége is, valamint a szigorú élelmiszerbiztonsági szabályozás. Utalt arra, hogy a közeljövőben a magyar élelmiszeripari termékek – például a fagyasztott sertés, kacsa és libahús-termékek – előtt megnyílhat a kínai piac is.
Pókos Gergely, az Mcs Vágóhíd Kft. vezérigazgató-helyettese többek között arról beszélt, hogy a Bonafarm Csoport több mint 100 kis- és közepes méretű sertéstenyésztő partnerrel dolgozik együtt és évi 350 ezer sertést dolgoz fel. Az új üzem elkészültével évente egymillió sertés feldolgozására lesz mód. Az új üzemben 350 ember dolgozik majd. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >