A körforgásban tartott csomagolás akár milliárdos megtakarítást eredményezhet

Globális hulladékrobbanásAz ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint 2050-re a világon évente 3,8 milliárd tonna lakossági hulladék keletkezik, ami közel duplája a 2023-as 2,1 milliárdos értéknek. A fejlett országokban az egy főre jutó hulladéktermelés meghaladja a 800 kg-ot évente, és a hulladék jelentős része – 25% – csomagolásból származik.

A hulladékgazdálkodás költségei jelenleg évi 360 milliárd dollárt tesznek ki globálisan, és ez 2050-re 640 milliárd dollárra nőhet. A financiális terhek mellett pedig a környezeti és egészségügyi károk sem elhanyagolhatóak. Egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan.

„A hulladéklerakók kapacitásigénye a következő 25 évben több mint 20 milliárd tonnával nőhet, ami Németország 2022-es hulladéktermelésének 411-szerese. Ez a szám már önmagában is jelzi, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható”

– mutatott rá Kerekes Antal, PwC Magyarország cégtársa a kutatást bemutató eseményen a PwC budapesti székházában.

Anyagok és alternatívák: a szabályozás is szigorodik

A tanulmány részletesen elemzi a különböző csomagolóanyagok környezeti hatásait – megdöbbentő adatok mutatják az újrahasznosítás alacsony mértékét. A műanyag csomagolások a globális piac 40%-át teszik ki, de mindössze 9%-uk kerül újrahasznosításra, ami a műanyagok egészségügyi kockázatait ismerve különösen aggasztó. A papír előnye a magas újrahasznosítási arány (az EU-ban 80% felett), de csak korlátozottan tartható körforgásban. Az üveg és az alumínium végtelenszer újrahasznosítható, de gyártásuk energiaigényes.

Az újrahasználható csomagolás nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem üzleti lehetőség is: a tanulmányban bemutatott pilotprojektekben részt vevő boltokban akár 40%-os tranzakciószám-növekedést is tapasztaltak.

„Az EU új Csomagolási és Csomagolási Hulladékról szóló rendelete (PPWR) 2026-tól egyre szigorúbb elvárásokat támaszt a kereskedőkkel szemben, előírva az újrahasználható csomagolások arányának növelését és az újratöltő állomások kötelező bevezetését. A fenntartható csomagolások piaca 2034-re elérheti a 400 milliárd dollárt, ami a teljes piac 25%-a lesz”

– hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.

A magyar fogyasztók is zöldre váltanának

A PwC 1800 fős mintán végzett reprezentatív felmérése szerint a hazai lakosság 88%-a kritikus vagy fontos problémának tartja a műanyaghulladék kezelését, és a vásárlók több mint fele hajlandó lenne 5-15%-kal többet fizetni a fenntartható termékekért. Ugyanakkor az alternatív lehetőségek hiányosak vagy nem eléggé ismertek: újratölthető, többutas csomagolású termékeket a fogyasztók mindössze 56%-a vásárol, és aki nem vásárol ilyen termékeket, annak 60%-a egyszerűen nem is találkozott még ezzel az opcióval. A magyar fogyasztók körében a legismertebb (37%) megoldás a repohár.

„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni”

– mutatott rá Molnár Léna, a PwC kutatásának szakmai vezetője.

Havi néhány ezer forintért fenntartható megoldás is születhetne

A PwC komplex geolokációs modellezéssel vizsgálta meg, hogyan működhetne egy valós újrahasználati rendszer Budapesten, amely háztartási szinten gyűjti be és tisztítja az üveg- és alumínium csomagolásokat. Egy olyan szcenáriót vizsgált, melyben az anyagok körforgásban tarthatók, ellenállók, és értékcsökkenés nélkül újrahasznosíthatók. A modell elektromos járművekkel történő heti kétszeri kiszállítással és begyűjtéssel, valamint központi tisztítóüzemek üzemeltetésével számolt. Az eredmények azt mutatják, hogy már 10%-os piaci penetráció mellett is jelentős környezeti előnyök realizálhatók, míg 50-70%-os elterjedtség esetén a rendszer kifejezetten gazdaságossá válik.

90%-os visszagyűjtési ráta felett például 10%-os piaci penetrációval évente 60 ezer, 50% felett már akár 300-500 ezer szemetesnyi csomagolási hulladék lenne elkerülhető a belvárosban, jelentősen tehermentesítve a már most is túlterhelt hulladékgazdálkodási rendszert.

„Egy olyan modell kialakítása a cél, ahol a hulladékképződés elkerülése végső soron egy kedvezőbb megoldáshoz vezet a fogyasztónak és a kereskedőnek is üzleti lehetőségeket teremt. Ehhez a megfelelő ösztönzők megtalálása elengedhetetlen”

– fogalmazott Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa.

A műanyag csomagolások gyártásán is rengeteg károsanyag-kibocsátást lehet megspórolni: a modell alapján még alacsony piaci penetrácó mellett is a környezetbarátabb csomagolásoknak köszönhető CO2e-megtakarítás 2-11 ezer gépjármű éves kibocsátásával egyenértékű. A szolgáltatás havi 5000-6000 forintból, szélesebb körben elterjedt működéssel pedig akár havi 3000 forintból fedezhető lenne.

„A körforgásos csomagolási modellek nemcsak a környezetet, hanem a városi gazdaságot is tehermentesítik, miközben új munkahelyeket teremtenek. A siker kulcsa a szereplők együttműködésében, a fogyasztói edukációban és a szabályozói ösztönzőkben rejlik. A PwC modellje egyértelműen igazolja, hogy a fenntartható városi működés valós üzleti potenciált rejt, és Budapest akár élenjáró is lehetne ebben. Csak rajtunk múlik, hogy élünk-e a lehetőséggel”

– érvelt Molnár Léna.