A Kopint-Tárki idén 4,5 százalékos GDP-növekedést vár
Korábbi prognózisánál gyorsabb növekedésre számít idén a Kopint-Tárki: a kutatóintézet a járványügyi korlátozások oldásából adódó második félévi élénkülésnek köszönhetően a bruttó hazai termék (GDP) élénk, 4,5 százalékos emelkedésével számol szerdán kiadott legfrissebb konjunktúrajelentésében, szemben a decemberben előrejelzett 3,5 százalékkal.
Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója online sajtótájékoztatón ismertette: a 2021-es növekedést részben bázishatás eredményezi, a második negyedévben 10 százalék körüli visszapattanás jöhet. A tavaly a második negyedévi visszaesés 13,6 százalékos volt éves összehasonlításban. Hozzátette, hogy a GDP csökkenésének üteme az év hátralévő részében nem fokozódott tavaly, az éves csökkenés a negyedik negyedévre 3,5 százalékra mérséklődött az állami és háztartási beruházások meglódulása nyomán és a nagyon kedvező árukülkereskedelmi mérlegnek köszönhetően. 2022-ben az ideivel azonos, 4,5 százalékos GDP-növekedést várnak. Az idei prognózist arra építik, hogy nem lesz újabb jelentős, a tavaly tavaszihoz hasonló lezárás.
A tavalyi 3,3 százalékos fogyasztói árindex után idén ennél magasabb, 3,7 százalékos inflációt vár a Kopint-Tárki, 2022-ben 3,5 százalékost. Palócz Éva hangsúlyozta, előrejelzésük szerint a magyar infláció nem fog elszabadulni. A tavalyi inflációt az élelmiszerek árának emelkedése okozta, idén a piaci szolgáltatások árának viszonylag magas szintje okoz bizonytalanságot, ugyanakkor az emelkedő adótartalom miatt az élvezeti cikkek vehetik át az áremelkedés motorját – fejtette ki.
Az ipart a járvány őszi felfutása csak enyhén érintette, így a bruttó termelés a harmadik negyedévi szelíd csökkenés után a negyedik negyedévben csaknem 3 százalékkal bővült, az idén pedig jelentős, 7,5 százalékos bővülést várnak – ismertette. Kitért arra, hogy az építőipar a 2020. harmadik negyedévi drámai visszaesés a negyedik negyedévben erőteljesen mérséklődött, majd idén januárban kétszámjegyű növekedésbe fordult. Az idén már a lakásépítést és -felújítást támogató intézkedések hatása is látható lesz, így az ágazat kibocsátása 10 százalék körüli, esetleg magasabb ütemben nőhet. 2021-ben a beruházások élénk, 8 százalékos növekedésére számít az intézet, amely aztán jövőre kétszámjegyűvé válhat.
Az év további részében a nominális keresetek lassulásra számítanak, de az éves ütem így is meghaladhatja a 7 százalékot. Az éves átlagos munkanélküliségi ráta aligha lesz a tavalyi 4,1 százalékál sokkal alacsonyabb.
Kitért arra: a koronavírus-járvány következményei megakasztották az államadósság 2010-2011 óta visszaeső trendjét. A maastrichti szemléletű bruttó államadósság 2020 végén az előző évinél 15 százalékponttal magasabb, a GDP 80,4 százaléka volt, 2021 végén pedig 81 százalék körül prognosztizálható. A költségvetési hiány a GDP 6,5 százaléka lehet idén, 2022-ben 5,0 százalék.
Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: az eurózóna a tavalyi 6,6 százalékos visszaesés után az idén 4-5 százalékkal bővülhet, amiben a fiskális ösztönzőknek még mindig nagy szerepük van. A közép-kelet-európai országok esetében 4 százalék körüli növekedést várnak idénre. Óvatosan optimisták, mert nagyok a kockázatok – mondta, és ide sorolta az oltások ütemét, annak hatását a nemzetközi turizmusra. 2021 „csiki-csuki” lesz még, sokan lefelé korrigálják az előrejelzéseket. Azt sem lehet tudni, hogy a jövedelemtámogatások hogyan érintik a fogyasztást, valamint hosszabb távon az államháztartások eladósodása is kockázat.
Ismertetése szerint a globális GDP 5-6 százalékkal nőhet idén, kissé élénkülő infláció mellett. Tavaly a globális kibocsátás mintegy 3,4 százalékkal csökkent, ami a második világháború óta a legnagyobb visszaesést jelenti. Ezzel együtt a visszaesés nem volt olyan mértékű, mint ahogyan azt korábban várták. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Súlyos gazdasági következményei lehetnek az élővilág pusztulásának
Az élővilág védelmének szükségessége, nem csupán etikai, hanem gazdasági szempontból…
Tovább olvasom >GKI: Út a „gazdasági semlegességhez”: Hanyatló nyugat?
A változó világrendről, új nagyhatalmak felemelkedéséről és a növekedés új…
Tovább olvasom >Nagy Márton: tizenhat pontos deregulációs csomag a turizmus fejlesztésére
A turizmus fejlesztését célzó 16 (14+2) pontos deregulációs csomagot terjesztett…
Tovább olvasom >További cikkeink
Érdemes a hazai szárnyasokat választani Márton-nap alkalmából
Idén sem hiányozhat a Márton napi asztalról a libapecsenye. A…
Tovább olvasom >Márton-nap előtt: drágulásra számíthatunk a liba és kacsa esetében?
November 11-én, Szent Márton napján a hagyomány szerint libát illik…
Tovább olvasom >Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indítanak az ételfutár cégeknél
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít a…
Tovább olvasom >