A Kopint-Tárki idén 2,9 százalékos növekedést vár

A Kopint-Tárki 2,9 százalékra módosította idei növekedési előrejelzését a korábban prognosztizált 3 százalékról, jövőre a korábban közöltnél árnyalatnyival alacsonyabb, 2,4 százalékos bruttó hazai termék (GDP) emelkedéssel számol.

A Kopint-Tárki Zrt.-nek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával készült friss konjunktúrajelentését bemutató szerdai sajtótájékoztatón Ádám Zoltán, a társaság ügyvezető igazgatója kiemelte: az ipar a növekedés húzóereje marad idén és jövőre is, mellette a szolgáltatási szektor is hozzájárul a GDP növekedéséhez. Felhasználási oldalon a fogyasztás és a kedvező ipari teljesítményhez kapcsolódó nettó export is jelentősen hozzájárult a GDP növekedéséhez – tette hozzá.

Ádám Zoltán elmondta: az építőipar termelése inkább visszaesik, ami megkérdőjelezi a növekedés fenntarthatóságát hosszabb távon. Kedvező adat ugyanakkor, hogy bővült az alkalmazottak száma, ami nemcsak a közfoglalkoztatásnak köszönhető, hanem a magánszférának is.

Az infláció élénkülni látszik, az október-novemberi adatok kissé meghaladták a várakozásokat – mondta a Kopint-Tárki ügyvezetője. Az intézet nulla százalékos éves átlagos inflációt vár 2015-re, szemben a korábbi deflációs jóslatokkal, míg jövőre 1,6 százalékos inflációt prognosztizálnak, ami némi gyorsulást jelez, de továbbra is a jegybank 3 százalékos célja alatt van.

Érdekes módon nagyon óvatosak a háztartások, miközben nő a reálkereset, a fogyasztási kiadások nem bővülnek ennek megfelelő mértékben – jegyezte meg.

Az idei év legnagyobb csalódását a beruházások jelentik – mondta Ádám Zoltán. Miközben az állami beruházások „tartják magukat”, a magánszektor beruházásai negatív tartományba fordultak. Ugyanakkor előnyös, hogy továbbra is „impresszívek” az export és az import volumenindexei.

Az államháztartás továbbra is stabil helyzetben van, aminek egyik fő oka, hogy jelentősen növekedtek az adóbevételek éves alapon, ami lehetővé teszi a 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél elérését – emelte ki Ádám Zoltán. Jövőre a hivatalos hiánycélnál magasabb, 2,2 százalékos államháztartási hiányt prognosztizálnak az intézet szakértői, azonban nem kizárt, hogy sikerül elérni a 2 százalékot – jegyezte meg. Az államadósság szintje „lassan araszol lefelé”, 75,5, jövőre 74,5 százalékos GDP-arányos szintet prognosztizál az intézet – ismertette Ádám Zoltán. Nagy Katalin, a Kopint-Tárki vezető kutatója a világgazdasági trendekről szólva elmondta: növekedtek a lefelé mutató kockázatok. Hiányzik a kínai növekedés húzóereje, ahol – bár továbbra is 6 százalék körüli a gazdasági bővülés – tartósnak ígérkezik a lassulás és a szerkezetátalakulási folyamatok is fékezik a növekedést – vélekedett. A főbb kockázatok közül az egyik legfontosabb az alacsony olajár, ami jövőre is megmarad az intézet szerint. Ez lefelé húzza az olajexportáló országok növekedési kilátásait és visszaveti az energiaszektor beruházásait – mondta. Várhatóan egyre inkább nő a kereslet-kínálat közötti egyensúlyhiány, nem lesz jelentős keresleti növekedés a világpiacon – hívta fel a figyelmet a Kopint-Tárki vezető kutatója. Szerinte a világgazdasági kockázatok másik fontos eleme az amerikai monetáris politika alakulása. A piac biztosra veszi, hogy kamatemelésről határoz az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerda délutáni kamatdöntő ülésén. Hozzátette: vélekedésük szerint nem lesz nagy lépés, az a fontos, hogyan magyarázzák a döntés, lehet-e látni egy hosszabb kamatemelési pályát vagy nem. Az Európai Központi Bank (EKB) expanzív monetáris politikája „meghozta első gyümölcsét”, élénkül a hitelezés az euróövezetben. Idén itt 1,5, jövőre 1,7 százalékos GDP-növekedést vár a Kopint-Tárki, azonban a beruházásoknál még nem következett be áttörő élénkülés, ami stabilizálhatná a növekedést – tette hozzá. Nagy Katalin kitért arra, hogy a magyar gazdaság szempontjából kiemelten fontos német konjunktúra továbbra is az egyik legrobosztusabb Európában, jövőre itt 2 százalék körüli növekedést prognosztizál az intézet. A bővülés alapvetően a belső kereslet, valamint az import növekedésén alapul, azonban „nem jó hír”, hogy a német ipar, ezen belül a gépjárműgyártás kezdi megérezni a Volkswagen-botrány következményeit – mutatott rá a Kopint-Tárki vezető kutatója.