A kompromisszumok elnöke

A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség tisztújító küldöttközgyűlésén a hat esztendő után leköszönő Pető István helyére a szervezet titkos szavazáson, meggyőző fölénnyel Prohászka Bélát, az MNGSZ korábbi Békés megyei regionális vezetőjét választotta elnöknek.– Nem lesz nehéz a keleti végekről koordinálni, irányítani a szövetség munkáját? A híradások szerint rendkívül elfoglalt, sokat foglalkoztatott szakember!
– Egyéni vállalkozóként valóban vannak közétkeztetési és vendéglátói érdekeltségeim, tűzhely melletti feladataim, és a gasztronómiai fesztiválok területén is sokat dolgozom. Ez valóban sűrű elfoglaltságot jelent, ezért szelektálnom kell majd. Lassan le fog tisztulni a kép, ez azonban nem egyik napról a másikra történik. Hogy Gyula messze van a fővárostól? Szerintem ez nem fog problémát okozni, már csak azért sem, mert elődöm, Pető István is Győrből ingázva látta el becsülettel az elvállalt tisztséget.
– Mi volt az a program, amivel elnyerte a közgyűlés küldötteinek támogatását?
– Mindenekelőtt azt tartom a legfontosabbnak, hogy folytassuk az előző elnökség által megkezdett utat. Ezzel együtt a programom, a terveim sok újdonságot nem tartalmaznak, hiszen saját régiónkban már évek óta következetes és sikeres munka folyik, amit referenciaként tudtam felmutatni, jelezve, hogy szándékaim szerint a szövetség elnökeként egyik célom az, hogy ez a szisztéma országos szinten is bebizonyítsa az életképességét.
– Mivel kezdi az elnöki munkát?
– Nos, a legsürgetőbb feladatnak a szakképzés, az oktatás helyzetét gondolom. Ezért az MNGSZ az eddiginél hangsúlyosabban jelentkezik majd az oktatási intézményekben, előadásokat szeretnénk tartani, a szakoktatóknak tréningeket szervezünk. Már felkértem a régiós vezetőket, hogy keressék meg azokat az iskolákat, melyek hajlandók a szövetség tagjainak sorába lépni. Az éves tagdíj ellenében rendszeres programokat szervezünk nekik, a legújabb trendeket, technológiákat, alapanyagokat megismertetjük a szakoktatókkal, és a Szakma kiváló tanulója versenyen legsikeresebben szereplő tanulókkal. Utóbbiak számára ez nagy lehetőség, hiszen nem tanóra, hanem egyfajta tréning keretében juthatnak a szaktudáshoz, ami számukra sem munka, hanem élvezet. Ezenkívül a tagként szereplő iskolákat hozzásegítjük, hogy a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel juthassanak hozzá olyan alapanyagokhoz, melyeket a gyakorlati oktatás során eddig nélkülözniük kellett. Egyébként Békésben már működik ez a rendszer. Az oktatás megreformálásának másik oszlopa az egyébként kivétel nélkül kritikákat megfogalmazó szakmai szervezetek együttműködése. Komolytalan bizonyítványt állítunk ki, ha a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet illetékeseihez hol ez, hol az a szervezet kopogtat be az elképzeléseivel. Nem csoda, ha ezek a próbálkozások, külön-külön kezdeményezett lobbizások erőtlennek bizonyulnak.
– Milyen kapcsolatot képzel el a többi, nem egy esetben ellenlábasnak tartott szervezettel?
– Én senkit nem tekintek ellenlábasnak, és a kompromisszumok emberének tartom magam. Fontos teendő a szemléletek közelítése, és alapelvem, hogy minden szervezetben nagyon jó kollégák dolgoznak, akik sikeres házakban, elegáns éttermekben bizonyítanak. Semmiképpen sem szeretnék a sajtóban, az interneten üzengetve levelezni. Rövidesen kezdeményezni fogok egy baráti beszélgetést – akár egy pohár jó bor mellett –, ahol számos félreértést tisztázhatunk. Meg kell érteni mindenkinek, hogy ez egy kis ország, csodálatos adottságokkal. Az Étrend, vagy az MGE programjának, cselekvési tervének az alapja gyakorlatilag nem tér el az enyémtől. Oktatás, hazai alapanyagok előtérbe helyezése, hagyományőrzés, de elkerülhetetlen a megújulás. Éppen ezért kell ezekért a célokért együtt mozdulni.
– Amikor Pető István bejelentette, hogy nem jelölteti magát, döntése indokaként az elkerülhetetlen fiatalítás szükségességét hangsúlyozta. A közgyűlés az elnökség tizenhét tagú testületébe mindössze négy új tagot delegált, a többieket megerősítette tisztségében. Ez nem tűnik túlságosan „újhullámos” felállásnak…
– Tehát velem együtt a vezetőség több mint negyede kicserélődött, és ne feledjük, hogy a bizottsági tagok csaknem fele is új. Ez azért nem annyira rossz arány. Végül is nem egy ifjúsági szervezet megalakulása volt a cél…