A klímaváltozás megfékezéséhez az erőfeszítések megsokszorozása szükséges – klímavédelmi felmérés a hazai cégeknél

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 01. 30. 11:53

A fenntartható átállásban elkötelezett magyarországi vállalatok 66 százaléka rendelkezik konkrét klímavédelmi célokkal, és megduplázódott azon vállalatok száma, melyek a teljes értéklánc mentén mérik a kibocsátásukat, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a Deloitte szakmai támogatásával készült legfrissebb felmérésből.  

A BCSDH felmérés eredményeiből kirajzolódó kép szerint nagymértékű fejlődés történt a vállalatok saját működéséből származó és a vásárolt energiáról gyűjtött adatok mennyiségében, valamint a beszállítói lánc mentén is elkezdődött az adatgyűjtés, ami az EU-s szabályozás megjelenésére is visszavezethető.

Márta Irén

„Közel 20 éve dolgozunk azon, hogy segítsük az üzleti szféra fenntartható működését. Fontos eredmény, hogy a válaszadó vállalatok 66 százaléka már rendelkezik konkrét kibocsátáscsökkentési céllal”

– mondta az eseményen Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

„Azonban a tettek még elmaradnak a szükséges szinttől. A felmérésben válaszolók 91 százaléka érzi a klímaváltozás hatásait, de a vállalatok mindössze 16 százalékának van klímaadaptációs akcióterve. A megváltozott világunkban a klímaadaptáció ugyanolyan fontos, mint a klímavédelem. Rendszerszintű változások és a cselekvések megsokszorozására van szükség mindkét területen.”

Az üvegházhatású gázok kibocsátását globálisan évi 2 tonna/fő szintre kellene szorítanunk ahhoz, hogy elérjük a 1,5 Celsius-fokos párizsi klímaegyezmény célkitűzését. Magyarország jelenlegi éves kibocsátása 5,6 tonna/fő.

A felmérés szerint a hazai élenjáró vállalatok 26 százalékának van olyan tudományos kibocsátáscsökkentési célja, ami a 1,5 fokos célnak megfelel. Ez ugyan magasabb, mint a globális átlag, de így is messze elmarad attól, ami annak eléréséhez szükséges. Még nem mondhatjuk, hogy a 1,5 fokos cél elveszett, de a 2024-es év lett az első, amikor a globális felmelegedés meghaladta a 1,5 fokot.

Botos Barbara

„Magyarország kibocsátása 1990 és 2023 között 43 százalékkal csökkent, a korábbi 2030-as célt ezzel már tavalyelőtt elértük. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben ezért 50 százalékos mérséklést vállaltunk a következő évtized elejére. A globális kibocsátásnak most kellene tetőznie, és folyamatos csökkentéssel a globális nettó zéró kibocsátást legkésőbb 2050-re kellene elérnünk ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius alatt tartsuk az évszázad végéig.”

– mondta Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klíma nagykövete.

„Ebben mindenkinek van teendője. Jó látni, hogy egyre több vállalatnak van tudományosalapú, konkrét nettó zéró célja, és a bevetni kívánt eszközök között kiemelkedik a megújuló energiaforrások használata és az energiahatékonyság javítása is. A vállalatokat törekvéseik megvalósításában számos hazai ösztönző és pályázati lehetőség támogatja.”

A BCSDH felmérése szerint a vállalatok a kibocsátáscsökkentés megvalósítását ezeken a területeken képzelik el: 84 százalékuk az energiahatékonyság javításával, 78 százalékuk megújuló energia használatával kívánja csökkenteni a saját működéséből származó kibocsátását. 66 százalékuk pedig a körforgásos megoldások feltérképezését és bevezetését tartja jó megoldásnak az értékláncban.

Borek Flóra

„Az eredmények szerint a vállalatok 68 százaléka már méri is a saját működésükből és a beszerzett energiából származó kibocsátásokat. Az pedig nemzetközi szinten is kimagasló eredmény, hogy a válaszadók immár 43 százaléka rendelkezik üvegházhatású gázzal kapcsolatos, értékláncra vonatkozó adatokkal. Ez a mutató a 2022-es kutatásban 20 százalékos volt. Ez az eredmény jól szemlélteti, hogy a szigorodó szabályozások és a növekvő befektetői elvárások hatására a fókusz egyre inkább túllép a vállalat saját működésén, és az értékláncszemlélet kerül előtérbe”

– mondta a vizsgálat eredményeit bemutató sajtóeseményen Borek Flóra, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadás csapatának szenior menedzsere.

„Flottakezelőként az Ayvensnek nagy hatása van a teljes értéklánc karbonkibocsátására. Ezért kiemelkedően fontos számunkra a saját működésünk fenntarthatóbbá tételén túl vevőink szemléletformálása, és számukra fenntartható megoldások, szolgáltatások fejlesztése”

Pesti Tímea

– mondta Pesti Tímea, a sajtóeseménynek helyet adó Ayvens, az ALD Automotive és a LeasePlan összeolvadásával létrejött mobilitási szolgáltató vezérigazgatója – „Ez túlmutat az elektromos flottán és a vállalatok mobilitási stratégiáján. Teljes rendszereket kell megváltoztatni. Ha a karbontudatos működést tűzzük ki célul, akkor az élethelyzethez, és nem a státuszhoz vagy névjegyhez igazodó eszközként kell tekinteni a flottára, amely egy másfajta céges gondolkodást igényel.”

Az Ayvens 2024-ben megkapta az EcoVadis rangos Platina minősítését, amely a globálisan értékelt vállalatok legjobb 1 százalékába helyezi a céget.

A szakértők abban egyetértenek, hogy azonnali és drasztikus cselekvésre van szükség a kibocsátáscsökkentés és a klímaadaptáció területén. Bíztató tendencia, hogy a kibocsátásmérés terén jelentős előrelépés tapasztalható. A friss eredmények egyértelműen rámutatnak: a vállalatok felismerik, hogy kibocsátásaikat csak akkor tudják hatékonyan menedzselni, ha azokat pontosan mérik.  Ugyanakkor továbbra is gyakori, hogy a vállalatok kibocsátáscsökkentési céljaikat nem támasztják alá megfelelő mérésekkel, főleg az értéklánc vonatkozásában. Bár pont ezen a területen jelentős a fejlődés. Egyértelmű, hogy a hazai vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, elsősorban a német kulcspiacok és nemzetközi anyavállalataik ambiciózus klímacéljai miatt, hogy maguk is megfeleljenek ezeknek az elvárásoknak. Léteznek valóban élenjáró vállalatok, melyek teljes működésüket alakítják fenntarthatóvá, és komolyan veszik a vállalásaikat. Több ilyen vállalatra és sokkal nagyobb erőfeszítésre lenne szükség.

Kapcsolódó cikkeink